A rettegés az úr Göncruszkán

  16 nov 2017

Göncruszka – Manci néninek volt jelzőkészüléke, de a kegyetlen rablókkal szemben az mit sem ért.
Még szeptemberben történt Göncruszkán, az Óvoda utcában lakó Manci nénihez rablók törtek be. A 81 éves idős asszonyt brutálisan összeverték, majd értékeit ellopták. Tévét és ékszereket vittek el. A kirabolt asszony a kórházban belehalt sérüléseibe.
A település minden lakóját lesújtotta a hír. Egyikük úgy fogalmazott: épp augusztusban ünnepelték Göncruszka fennállásának 800. évfordulóját, de szerinte ilyen kegyetlen rablás és gyilkosság még nem történt náluk. Az Óvoda utcában egyedül élő idős asszonyok most rettegnek, hiszen nincs olyan megoldás, ami megvédhetné őket hasonló támadás esetén.

Megváltoztunk

Göncruszkán először a polgármesteri hivatal előtt parkolunk le. Mivel Urbán József polgármesternek épp kistérségi ülésre kell sietnie, Havas Norbert önkormányzati képviselővel tudunk beszélgetni a szörnyű esetről.
– Képviselőként sokszor járom a falut, sok emberrel beszélgetek, azért tudom, hogy mindenkit lesújtott és felháborított, ami Manci nénivel történt. Az egyedül élő idős emberek pedig azóta félelemben élnek. A 88 éves nagymamám is épp az Óvoda utcában lakik, szintén egyedül. A támadás óta a testvéremmel kamerát szereltettünk fel a házára. A nagymamát is rendkívül felkavarta a brutális támadás, próbáltuk megnyugtatni, de az idős embereket már nem olyan könnyű. Persze a fiatalokat sem, az eset óta ők is félelemben élnek – érzékelteti a helyzetet a képviselő.
Elmondja azt is, hogy Manci nénit jól ismerte, hiszen a nagymamája nem messze lakik az ő házától. Kedves asszony volt, szívesen vett részt a közösségi programokban, szerette a társaságot. A falu lakói szinte biztosak voltak abban, hogy idegenek követték el ezt a szörnyűséget, ami be is igazolódott, hiszen Göncruszkán jó a közösség, a kisebbségi önkormányzat is jól működik. Az viszont nehéz kérdés, hogy hogyan lehetne megelőzni a hasonló eseteket.
– Van ugyan polgárőrségünk, de tagjai lassan kiöregszenek, mivel a fiatalok elhagyják a települést, ha pedig dolgozni járnak, akkor munka után már nincs idejük és erejük a polgárőri munkára. Manci néni megtámadása óta azonban megváltoztunk mindannyian. Jobban figyelünk egymásra, és figyeljük az idegeneket is. Vajon ki miért jött a faluba? Ha ismeretlen érkezik, mindenkinek az a szörnyű éjszaka jut az eszébe. Az Óvoda utcában legalább 6–7 egyedül élő idős ember lakik, ők különösen félnek –fogalmaz Havas Norbert.
goncruszkai-aldozat-haza01-st

„Ha agyon nem ütnek”

Majd elkísér minket Manci néni házához. A redőnyök lehúzva, a kapu zárva. Árva az udvar, árva a kert is. Az utcában Margit nénit találjuk otthon, aki kéri, teljes nevét ne írjuk meg. Először semmit nem akar mondani az esetről, hiszen mint fogalmaz, azóta aludni sem tud. Számára különösen megrázó volt a brutális támadás, hiszen Manci nénivel, ahogy egymás közt mondogatták, sógornők voltak. Igazából a férjeik voltak unokatestvérek. Oldódik a bizalmatlanság, egy-két perc múlva Margit néninek mégis megered a nyelve. Elárulja, ő 77 éves lesz nemsokára, ha „addig agyon nem ütnek engem is”, teszi hozzá fanyar mosollyal. Elmeséli, Manci néninek volt jelzőkészüléke a házi jelzőrendszer keretében, de érkezése sem volt, hogy azt megnyomja. Arra pedig végképp nincs megoldás, hogy bárki is kivédhessen egy hasonló, éjszakai támadást.
– Nekem kutyám sincs, de ha lenne, az sem érne semmit. A támadók lefújják és szabad az út. A kamera talán jó, de az nagyon drága, és egyébként is, ha valaki a szemébe húzza a sapkáját vagy a kapucniját, nem ismeri fel senki – veszi számba a lehetőségeket Margit néni.
Arra a borzalmas napra pedig, amikor rokonát megtalálták, rettegve emlékezik.
– Süteményt sütöttem aznap, és vártam, hogy Manci meglátogat, de nem jött. Gondoltam, majd később biztos jön, így leültem zöldséget tisztítani. Egyszer csak telefonál a menye, hogy mi lehet vele, mert nem tudják elérni egész nap. Elsétáltam a házig, nehezen mozgok, csak járókerettel tudok közlekedni. Látom, hogy a kapuján ott a szatyor, amiben péksüteményt hoztak neki még reggel. Az egyik utcabéli fiatalasszonynak szóltam, de a kapu zárva volt. Ő riasztotta a gondozónőjét, aki aztán kulccsal be tudott menni a házba. A kisszobában az ajtó előtt feküdt. Kijöttem azonnal, nem bírtam a látványt, nagyon összeverték szegényt – idézi fel a szörnyű esetet könnyes szemmel az asszony.
Kis idő múlva hozzáteszi: hiába tartóztatták le a feltételezett elkövetőket, van utánpótlásuk.
– Mindenki fél a faluban, a szigorú büntetés hozhatna megoldást – teszi hozzá.
– Hegyi Erika –


[related-post post_id=”3630848″]
[related-post post_id=”3628235″]
[related-post post_id=”3624991″]
[related-post post_id=”3623873″]
[related-post post_id=”3621266″]