Frissítve:

A világ szíve nagyot dobbant Egerben

A világ szíve nagyot dobbant Egerben
írta Ebner Béla - A Kaláka Fesztivál a Bükk másik oldalára költözött. Régen lehetett Egerben annyi jóarcú embert látni, mint a június végén és július első napján itt megrendezett 33. Kaláka Fesztivál alatt.

hiba beküldése

Harminckét esztendő után ugyanis a Diósgyőri vár falai közül ide tette át székhelyét Kelet-Közép-Európa legnagyobb hagyományokkal rendelkező folkzenei eseménysorozata. A város bebizonyította, hogy egymásra találásukat ugyan a kényszer szülte, a hevesi megyeszékhely mégsem mostohagyermekként, de édes csemetéjeként dédelgeti Kalákáékat és mindazokat a muzsikusokat, együtteseket és azokat a vendégeket, akik erre a hétvégére a Bükk keleti lábához sereglettek.Lehet vitatkozni arról – s meg is tették sokan –, Eger lesz-e valaha igazi fesztiválváros, az azonban máris látható, hogy nem csak jó házigazdaként, de otthonteremtő anyaként fogadta ölébe az ország minden szegletéből oda sereglő sokadalmat. Fogadott anya, akinek igazi szülői szív dobban a keblében. Szimbolikus és erre az alkalomra nagyon is ideillő mondat az, ami a város Rossztemplomnak nevezett, soha föl nem szentelt, s most kiállítóhelyként működő galériájában fogadja a belépőt. Petrás Mária és Blaskó Sándor közös tárlatán – melynek megnyitóján a Muzsikás Együttes zenélt – a vendégfogadó szemöldökfán ez olvasható: „Azért olyan szép ez a világ, mert a szíve Magyarország!” Bízvást elmondható, hogy e szép világ szívének bal kamrája három napon át Egerben lüktetett, életet adó energiát sugározva szét az ország és a világ minden égtája felé.

©

A Kaláka Fesztivál otthona 32 éven át volt Diósgyőr, s bár onnan nem haraggal vált meg a rendezvény, s a névadó együttes, hanem azért, mert az ottani masszív négytornyú várat fölújítják, s a tervek szerint e megújulást követően már nem is lesz alkalmas arra, hogy oda ilyen rendezvényt szervezzenek. Kalákáéknak új otthon után kellett nézniük, s Eger elsők közt ajánlotta föl mindazt, amit nyújtani tud. Várat, tágas udvarral, a Dobó teret, a jófajta egri bort s elsősorban vendégszeretet, meg némi pénzt is, hogy ne szakadjon meg az a hagyomány, mely hazánkban oly fontos helyet vívott ki magának bő három évtized alatt. Már amikor napvilágot látott, hogy megállapodás született a város és a szervezők közt, Gryllus Dániel – az immár 42 éve működő együttes vezetője – annak a reményének adott hangot, hogy ebben a szép barokk városban ismét hosszú időre otthonra lelnek. Az első egri fesztivál zárónapján Gryllus széles mosollyal szakállas arcán ezt mondta: Áldás van ezen a helyen. Mindegy, hogy ötven kilométerrel errébb vagy arrébb rendezzük a fesztivált, ez akkor is csoda!

De ne szaladjunk ennyire előre! Az egri három nap ugyanis sok mindenben különbözött mindattól, amit a megrögzött fesztiválozók Diósgyőrben megszokhattak. Itt nem csupán egyetlen helyre – a vár udvarára – korlátozódtak az események, hanem másik fő helyszínként a Dobó tér is bekapcsolódott, ahol nem csak a megnyitót tartották, de szinte egész nap zajlottak az ingyenes koncertek, táncházak, gyermekeknek szóló programok, s a rendezvényt több kiállítóhelyen színesítették képzőművészeti kiállítások is. Sőt a fesztivál vigíliáján, Bélapátfalván a ciszterciek középkori apátságának templomában rendeztek verskoncertet.

©
Az időjárás azért megtréfálta a szervezőket és a publikumot is, hisz az év tán legmelegebb hétvégéjéről beszélünk, amikor 40 fok körül járt a hőmérséklet árnyékban, s Rejtő óta tudjuk: árnyék az nincs sehol. S valóban nem volt könnyű dolga például a kiváló, a kalákai hagyományokat híven követő Göncölszekér Együttesnek, amikor délután két órakor kellett volna elkápráztatnia a nagyérdeműt különleges versmegzenésítéseivel. A nézők azonban – már akik kellően bátornak mutatkoztak, hogy egyáltalán kimerészkedjenek a szabad ég alá – meghúzódtak a teret körbeölelő vásározó kézművesek sátorlapjai vagy a környező fák lombajai alatt, így óvva magukat a napszúrástól, hőgutától, onnan jutalmazva petyhüdt tapssal a fellépőket. De lehet bármilyen forróság, a táncos lábaknak nem lehet megálljt parancsolni!           

©

A Dűvő együttes, amely még táncházba, pontosabban tánctérre is csalogatta közönségét, nem hiába próbálkozott. Vagy nyolcvanan ropták a rekkenő hőségben. Nem csoda, hogy a városháza előtt megnyitott ivóvizes csap körül úgy rajzottak kicsik és nagyok, mint darazsak az enyhet jelentő pocsolya szélén.

A fesztiválozók – akik az előző esti, éjszakai koncertek, esetleg táncmulatságok fáradtságát is nehezen heverték ki – nem elsősorban a nappali programokra áhítoztak. Fülükben zúgtak még az előző esti koncertek dallamai, lábukban ott volt még az éjszaka ropott moldvai vagy szászcsávási táncok fáradtsága, vádlijukban a Méz zenekar által talp alá húzott ír ugra-bugra tánc görcse. Így inkább hűsöltek a strandon, vagy fedezték föl a Szépasszony-völgy pincéit, na és bennük a jobbnál jobb nedűket. Esetleg kerestek egy-egy kocsmát, ahol hideg csapolt, vagy kevésbé csapolt sörökkel öblítették le a táncos, éneklő éjszaka nyomát. Így tett az a Győrből érkezett kompánia is, akik a város egyik legendás – épp a korábban említett Rossztemplommal szemben álló – kocsmájában, a Kacsában fűzték a szót párásan gyöngyöző poharak mellett. Mesélték, hogy ők most először jöttek el a fesztiválra, de eddig minden a lehető legjobban alakult, ezért nem bánták meg, hogy útra keltek. Könnyen leltek olcsó szállásra – nem is akárhol, hanem épp a Dobó téren, a Szent Hedvig Kollégiumban –, s már fölfedezték maguknak a borospincéket is, s nem csak annak örülnek, hogy jobbnál jobb borokat kóstolhattak a „völgyben” de még az árak is kifejezetten szolidak: „Nem akarnak lenyúlni!” – Most meg még olcsó sört is találtunk! – teszi hozzá az az ős fesztiváljáró, aki hozzájuk csapódott időközben, s valahonnan az Őrségből érkezett Egerbe. Ő azért azt mondja, ez a fesztivál nem ugyanaz, mint a diósgyőri volt – ahol a harminckét alkalomból harmincegyszer megfordult – mégis nagyon élvezi, hogy itt nem csak a vár, de a város is szerves része az eseményeknek.

©

S valóban. Eger arra törekedett, hogy ne csak otthont adjon Kalákáéknak, de az idelátogatókat maradandó élményekkel is megajándékozza. Habis László polgármester szerint az lenne jó, ha mindenki, aki ellátogat a fesztiválra, hazavinne magával egy-egy egri történetet.

A város első embere úgy fogalmazott a megnyitón, hogy nagy izgalommal és szeretettel várta Eger ezt a napot. – Szívünket a szeretetre, kezünket a tapsra, lábunkat a tánchoz készítettük – fogalmazott Habis. Melyhez azért hozzátehetjük, hogy egy igazi kalákás e mellett lelkét a versre, torkát a dalra is készíti. S ezen a hétvégén Egert elárasztották a verses lélekkel teli, dalos kedvű gyerekek, fiatalok, felnőttek, sőt az élemedettebb korúak is kivették részüket a vigalomból. S bár a cél az volt, hogy mindenki vigyen haza hátizsákjában egy-egy történetet, a valóság az, hogy az ide érkezők, muzsikusok és nézők vékaszám hoztak a Bükk lábához kisebb-nagyobb históriákat a maguk vidékéről, a maguk világából, hogy megosszák egymással és a házigazdákkal. Ezek a történetek vontak lélekkupolát a Kaláka Fesztivál és Eger csillagos ege közé.

©
E boltozat alatt csaptak húrba mindazok, akik ma Magyarországon stílusban, lélekben, a szó és a dal szeretetében kötődnek vagy kapcsolódnak mindahhoz, amit immár negyvenkét éve képvisel a Kaláka Együttes: Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Bencze Gábor és Radványi Balázs.    

©
Természetesen kaptak helyet a sorban – már a megnyitó koncerten is – a helyi erők, mint Dsupin Pál és a Gajdos Zenekar, s magától értetődően ott kellett lennie az ős kalákás Huzella Péternek és az általa vezetett Neil Young Sétánynak is. Talán a legnagyobb bulit megint csak Ferenczy György produkálta a mögé, köré húzott Rackajammel.  Úgy ötvözve izgalmas hangszereléssel a népzenét, a rockot, a bluest, ahogy erre a világon tán senki sem képes. De a legautentikusabb klasszikusok, mint például a Muzsikás sem maradhatott ki a sorból. Különlegességekből sem volt hiány.  

©
Kobzos Kiss Tamás például azzal a török Erdal Salikogluval lépett színpadra, aki épp most fordítja anyanyelvére a fesztiválnak otthont adó város máig legjobb marketingesének, Gárdonyi Gézának a regényét, az Egri csillagokat. Szalóki Ági, vagy a virtigli cigányzenészekből álló Romengo nélkül nem is lehet elképzelni ezt a seregszemlét, ahogy a koncertsorozatot záró, pezsgő délszláv muzsikával megörvendeztető Vujicsics Együttes nélkül sem. Talán legnehezebb dolga a Budapest Klezmer Bandnek volt, amely pénteken épp a ma hazánkban talán legnépszerűbb, a nép- és a populáris zene közti kapcsot fáradhatatlanul és a legeredményesebben kereső Csík Zenekart követte a vár Gótikus palotája előtti színpadon. 

©

Az addigra megfáradt publikum visszaült a széksorokba, vagy családostul tábort vert a gyepen, s onnan, visszafogott figyelemmel hallgatta Fegyáékat, akik pedig a tőlük megszokott vehemenciával, humorral és fantáziával csalták elő hangszereikből a legjobb jiddis dallamokat.

©
Aztán az égiek az együttes segítségére siettek. Eleredt a nyári zápor, s pillanatok alatt a színpad előtti fedett részre, a muzsikusok közvetlen közelébe terelte a közönséget, s lett olyan fergeteges örömünnepe a muzsikának, amilyet nemigen hallhattak még az egri vár fülesbástyái.           

A Kaláka Fesztivál harminckét éve elszelelt, s most új helyen, de ugyanolyan energiákkal, hittel és lendülettel folytatódik tovább, töretlenül ez a sikersorozat. Kalákáék azonban nem hűtlen emberek. Már a megnyitó koncerten is elénekelték az egyik legszebb dalukat, József Attila versét, a Születésnapomra címűt. Harminckét éves lettem én, meglepetés e költemény… szólt a dal, s közben a színpadon és a színpad előtt állók kicsit meghatottan emlékeztek arra az elmúlt 32 évre, amikor a masszív, négy bástya óvó őrizetében álló, diósgyőri erődítmény adott otthont a zene ünnepének. Közben a muzsikusok háta mögött Dobó István kardja arra a várra mutatott, mely idén először, s remélhetően még sok-sok éven át lesz otthona a Kalákának, és a magyar zenésztársadalom színe-javának. A tisztelet azonban nem csak a helynek, nem csak a köveknek, de a teremtő emberi szellemnek, jelen esetben a névadóknak is kijár! A Csík Zenekar – csakúgy, mint a Kaláka 40 éves születésnapi koncertjén – elénekelte, hogy …meglepetés e költemény…, s ezzel hajtott fejet a Kaláka Együttes előtt. De ez a vers és ez a dal úgy látszik végig kellett, hogy kísérje a fesztivált. A zárónap estéjén lépett föl ugyanis a Kaláka Együttes a várbéli színpadon.

©
A lenyugvó nap mélyvörösen visszahunyorgott még rájuk a Rác templom tornya mellől, s ők a legemlékezetesebb régi, a legizgalmasabb új dalaikat mind elénekelték, s a közönség még akkor sem akarta elengedni a Gryllus fivéreket és muzsikustársaikat, amikor már a ráadás ráadása is megvolt. A szoros programot és a csendrendeletet azonban komolyan kell venni, így végül csak befejezték a zenészek. S amikor már a technikusok is megkezdték az átszerelést a következő koncertre, egyszer csak a taps, a füttyögés, a vissza-vissza mintegy varázsütésre abbamaradt, s a küzdőtéren csendült föl, hogy Harminckét éves lettem én… S milyen is a zenész- és emberi sors! A közönség úgy köszönte meg a Kalákának a három napot, a harminchárom illetve a negyvenkét évet, ahogy azt a Csík Zenekartól hallotta és tanulta:           

Én egész népemet fogom,

nem középiskolás fokon

taní-

tani!

Dani,

Vili,

Gabi,

Baláááááázs…!

©



További hírek a Eger kategóriából
Hétvégi országos sportműsor
Budapest - A fontosabb hétvégi hazai sportesemények. tovább »
Új helyre költözött az egri okmányiroda – kormányablak nyílt Egerben
2015. október 9-én bezárt az egri Szvorényi utcai okmányiroda. Funkcióját teljes egészében a Barkóczy u. 7. [...] tovább »
Földhöz juthatnak a gazdák – megkezdődött az árverési hirdetményi időszak
A Magyar Állam, mint tulajdonos nevében és képviseletében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a [...] tovább »
Csütörtökön kezdődik a Korunk zenéje fesztivál
Budapest, 2015. szeptember 30., szerda (MTI) - Csütörtökön kezdődik a Korunk zenéje fesztivál, amely az idén a [...] tovább »
Élményalapú programozó iskola nyílik gyerekek számára
A gyerekeknek természetes, hogy számítógépet, tabletet, okostelefont használnak. Itt a lehetőség, hogy olyan [...] tovább »
Töltse le a 2015-ös falinaptárat!
Az egri Szuperinfó falinaptárával nem marad le a fontos eseményekről! tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
A fiatalabb lokisták jutottak főként szóhoz
Debrecen - Román Dorina a DVSC-TVP irányítója jól tért vissza térdsérülése után. tovább »
Megdolgozott az első milliójáért
Nyírbátor - A nyírbátori asztaliteniszező, Majoros Bence nem kis pénzdíjat és dicsőséget szerzett a Versenyek [...] tovább »
DVTK Jegesmedvék: A fiúk szeretik a sugárzást
Miskolc - Hétfő este az újpesti jégcsarnokban szerepel a DVTK Jegesmedvék Erste-ligás hokicsapata. tovább »
Aluinvent-DVTK U23: Sikerült elégtételt venni
Miskolc - A női kosárlabda NB I/B Piros csoportjának 10. fordulójában hazai pályán szerepelt az Aluinvent-DVTK [...] tovább »
Forgószélként tarol a Piruett
Debrecen, Berettyóújfalu - Az egy évtizedes múltra visszatekintő táncegyesület Újfaluból indulva hódította [...] tovább »
Taktikusabb vendégcsapat a megyei rangadón
Szabolcs-Szatmár-Bereg - Asztalitenisz csapatbajnokságok: A kisvárdaiak az elején elhúztak az Apagytól, és az [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása