Frissítve:

A XX. század magyar grafikái és a szenzáció: Tóth Menyhért szénrajzai

A XX. század magyar grafikái és a szenzáció: Tóth Menyhért szénrajzai
Január 30-án, szerdán délután öt órakor nyílik a Zsinagóga Galéria újabb kiállítása A 20. sz-i magyar grafika címmel.

hiba beküldése

A kiállítás egyrészt az egyik legjelentősebb magyar közgyűjtemény anyagán keresztül igyekszik képet alkotni a magyar grafika 20. századi történéseiről, másrészt – igazodva a múzeumpedagógiai célkitűzésekhez –, szembesíti a látogatókat a műfaj rendkívüli technikai változatosságával, felvonultatja a különféle egyedi – például szén, ceruza, tus, kollázs – és sokszorosított grafikai eljárásokat – mások mellett rézkarc, pochoir, hidraulikus nyomás, litográfia.

 

©

Természetesen a Kecskeméti Katona József Múzeum (Kecskeméti Képtár) gyűjteményének is megvannak a fő erősségei, hangsúlyai, így mindenekelőtt Mednyánszky László, Farkas István, Nagy István és Tóth Menyhért grafikai anyagával emelkedik ki magyar mezőnyből. A kiállítás különlegességei közé tartozik Nagy István és Tóth Menyhért ritkán látható vázlatkönyveinek bemutatása, illetve Egry József és Nagy Balogh János egy-egy alkotása, továbbá Szalay Lajos Dosztojevszkij Karamazov testvérek című művéhez készült illusztráció sorozata.

 

©

A kiállítás legnagyobb egységét Tóth Menyhértnek, a 20. századi magyar képzőművészet talán legegyetemesebb érvényű életműve alkotójának szenteltük. Az inkább festőként ismert művész sajátos világképét ezúttal grafikai munkásságán keresztül mutatjuk be. A tárlat „szenzációi” közé tartoznak az 1930-as évek elején készült főiskolai szénrajzai, melyről Barcsay Jenő a következőket mondta:

„Olyan rajzokat, amilyeneket ő a főiskolán készített, olyan szénrajzokat száz éve, mióta a főiskola áll, senki sem rajzolt. Mindent elkövetett, hogy sajátos eszközeivel kifejezze azt a feszültséget, ami benne élt.”

Kecskeméti gyűjteményként a helyi kötődés is szerepet kap, így például megtaláljuk a művésztelep első – például Herman Lipót, Uitz Béla, Gráber Margit, sőt különlegességként Lechner Ödön kecskeméti víztorony terve – és második korszakának – Benedek Jenő, Metykó Gyula, Szabó Vladimir és Varga Nándor Lajos – alkotásait is. E körből Perlrott Csaba Vilmos már a húszas évek elején, Németországban készítette biblikus tárgyú litográfiáit. Kecskemét 1945 után is a magyar grafika egyik központja, részben Alkotóházhoz (ahol Kondor Béla is többször megfordult) és a Városháza pincéjében működő litográfiai nyomdához köthető (pl. Sáros András Miklós, Ábrahám Rafael). Hosszabb távú hatása volt a kecskeméti rajzfilmstúdió létrejöttének 1971-ben, ugyanis számos alkotó a filmes mellett a képzőművészeti pályáját sem adta fel (Hegedűs 2 László, Szilágyi Varga Zoltán, Molnár Péter). A Kecskeméten született Orosz István az animációs film mellett elsősorban a plakáttervezés terén ért el komoly sikereket, akárcsak a korábban itt élt és alkotott Pócs Péter. S a végén kedvcsinálóként még néhány név a tárlat résztvevői közül: Gulácsy Lajos, Nemes Lampérth József, Blaise Simon, Reich Károly, Szemethy Imre, Szunyoghy András, Balanyi Károly, Borsos Miklós, Mattis Teutsch János, Prutkay Péter.



.
SZUPERINFO.HU




Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása