Adrenalin másodkézből – jelentés a turiból

Akt.:
Nagy Anita üzletvezetőként is szívesen segít a vásárlóknak megtalálni a számukra megfelelő ruhadarabot
Nagy Anita üzletvezetőként is szívesen segít a vásárlóknak megtalálni a számukra megfelelő ruhadarabot - © Fotó: Kiss Annamarie
Debrecen – Míg egykor gazdasági okokból tértünk be, mára környezettudatos hobbi színterévé váltak a „second hand” boltok.

Az a tény, hogy a belvárosban egyre több turkáló nyílik napjainkban, nyilvánvalóvá teszi a használt ruha egyre növekvő népszerűségét. De vajon mi áll a megnövekedett igény hátterében? Vélhetően sokan az anyagi okokat említik elsőként – teljes joggal –, ám emellett más tényezők is fontossá váltak az elmúlt időszakban. A használt ruha vásárlása környezettudatos magatartásra vall, könnyebb kibillenni a raktárdivat diktatúrájából, és nem utolsó sorban egészségügyi előnyei vannak: az újonnan vásárolt gyerekruhák olyan vegyi anyagokat tartalmaznak, melyek csak több mosással távolíthatóak el a pamutból.

Tolongás az akciós napokon

A szupermarket-méretű üzletektől a néhány négyzetméteres minibutikokig minden turkálónak megvan a maga vevőcsalogató aduásza: bálabontás, kilós akció, féláras napok. Ezekről a jeles alkalmakról azok is tudomást szereznek, akik csak az utca­frontról látják a turkálók bejáratait: már nyitás előtt hosszú sorok kígyóznak az ajtók előtt. Tulajdonképpen mindegy, hogy esik vagy viharos szél fúj, a vadászösztön túlemelkedik minden hátráltató tényezőn. Hogy a kívülállók is felmérjék az olykor komoly állóképességet igénylő rucivadászat súlyát, Mózesné Évit kérdeztük, aki egy belvárosi kis turit működtet.

181108-turi-KA_3Fotó: Kiss Annamarie

– A vásárlói szokások nem változtak az elmúlt években: a legnagyobb tolongás a fizetés időszakában, hónap elején és az akciós napokon tapasztalható. A visszajáró vendégek pedig gyakran nem is a ruhák, hanem az eladó személyisége és a barátságos légkör miatt térnek be – akár heti rendszerességgel is. A miénkhez hasonló, kisebb butikok előnye, hogy nem Hollandiából vagy Angliából érkező bálát vásárolunk, hanem az általunk kiválogatott ruhák kerülnek vállfára. A törzsvásárlókat, ízlésüket, szokásaikat lassan megismerjük, így még személyesebbé válik a turizás – mondja Évi, aki szerint a jó minőségű termékek mellett a barátságos, családias légkör is fontos.

– Szakál Adrienn –


Gyakoriak a vicces és háborús helyzetek

Sokan elfelejtik, hogy a second hand üzletekben egyedi ruhákat, cipőket árulnak – erről Nagy Anita, három Csapó utcai turkáló üzletvezetője mesélt a Naplónak. – Szerintem a vásárlók gyakran furcsák és viccesek. Többször is előfordult, hogy színt vagy méretet kértek a ruházati termékből, egyszer pedig a kedves vevőre rászorult a ruha, és alig bírták lehúzni róla. A „háborús” jelenetek leginkább csütörtökönként, az árufeltöltés napján láthatóak az üzletekben, amikor a vevők hosszú sorokban várják a nyitást, és gyakran már türelmetlenül jönnek be a boltba. Talán meglepő, de egyre gyakrabban térnek be külföldi vevők is hozzánk – mondja az üzletvezető, aki természetesen örül az egyre növekvő forgalomnak.


Rotációban halljuk a Légy önmagad, légy eredeti és hasonló sablonokat, és épp a divatcégek biztatnak bennünket arra, hogy mindezt az általuk tervezett szériaruciban tegyük meg. Napjainkban a turizás túlnőtt a gazdaságos ruhabeszerzés fogalmán. Aki rendszeresen látogatja a turkálókat, pontosan tudja, milyen érzés kincsre lelni, és lecsapni a zsákmányra. A turijárók két fő típusát különböztetjük meg. Az első a bizonytalan. Már azt nehezen dönti el, vegyen-e kosarat a kezébe vagy sem. Megáll a bejáratnál, felméri a terepet. Tulajdonképpen semmit sem szeretne venni, ő csak az a betévedős típus. Már régóta szüksége lenne egy fekete zakóra, felpróbál nyolcat, majd egy dísz­párnával távozik. A második a vadász: a turkálók magányos farkasai két lábon járó térképként róják a város különböző üzleteit. Számukra az adrenalin fő forrása egy ilyen túra. Ők a lézerszemű született feleségek, a bálabontás tan­demugrói. Ha eddig még nem létezett egységes etikai szabálykönyv, most megalkottuk a turizás tízparancsolatát.

1. Ne keress, találj!

A legkisebb annak a valószínűsége, hogy azt találod meg, amiért elindultál. Épp ezért kár mindennemű előzetes elképzeléssel determinálni a vadászatot.

2. Gondolkodjunk kollekcióban!

Kivel nem fordult még elő, hogy otthon, miután a heverőre borította a hatalmas kupac frissen szervált ruhát, azzal szembesült, hogy egyik darab sem illik a másikhoz. Ez a felismerés a kezdők iskolája, a turkálás érzelmi skálájának mélygarázsa. Ha már idegurultunk, tanuljunk belőle, és legközelebb szettben gondolkodjunk.

3. Használjuk a próbafülkét!

A szembesülés bizalmi dolog. Ugyanúgy, mint az év végi bizonyítványnál, jobb egyedül túlesni rajta. A tükör és a tények makacs dolgok, kezeljük hát őket bizalmas jóbarátként.

4. Merjünk fejest ugrani!

A turkálók hangulatának sajátos közvetlensége lehetőséget nyújt arra, hogy kísérletezzünk. Színekkel, fazonokkal, kombinációkkal, kiegészítőkkel. Ne feledjük: mindenkinek van stílusa – előbb vagy utóbb.

5. Nem fogysz és nem hízol bele semmibe.

Nehéz, nagyon nehéz elengedni a méretben nem passzoló holmit. Általában a döntés előtt ilyenkor agyunk már keresi is a magyarázatot: megveszem, és majd belefogyok, belehízok, belenő a lábam, a fejem. Nem fog.

6. Van különbség turi és turi között.

A járókába dobált dohos cuccok és a vállfás márkaköltemények mind beletartoznak a turkáló fogalomkörébe. Bizony, itt is létezik fapados és business kategória. Ha használt ruhát veszünk, az már önmagában takarékoskodás, legalább ebben adjunk magunknak esélyt a luxusra.

7. A fogott bábu lép.

Ez a parancsolat elsősorban közelharc esetén lép érvénybe. Kicsit másképp, mint a sakkban, de ha valaki előbb kaparintotta meg a kiszemelt holmit, engedjük el, mert a rutinos turiamazonok már tudják, hogy kétféleképpen végződhet a bontott bála feletti kötélhúzás: kettészakadt ruhával vagy letört körömmel. És nem, kudarc esetén sem csenhetünk a másik kosarából!

8. A kibicnek semmi nem drága.

Az eladó nem a barátnőnk. Feladata, hogy a ruhát, amit próbálsz, meg is vedd, tehát sem divattanácsot, sem empátiát, de különösebb őszinteséget se várjunk tőlük.

9. Cicaharc csak indokolt esetben!

Bálabontás, akciós péntek, kilós kedd. Azok a reggelek, amelyek eltorlaszolják a virágpiac előtti járdát, amelyek miatt megtelik apróval a Pesti utcai parkolóautomata. Ezek a piros betűs napok sokaknál a túlvezérelt beszerzési kényszer és függőbetegségek tünetegyütteseinek igen vékony mezsgyéjén mozognak. Mielőtt csatasorba állunk, gondoljuk át: erre van szükségünk, vagy inkább egy teázásra a legjobb barátnőnkkel. Meglepő válaszokat kaphatunk a lelkünk legmélyéből.

10. A márka nem áll jól.

A szín és a szabás viszont igen. A turkálók orákulumai pedig még egyet csavarnak a tizedik parancsolaton: mivel az öltözködés is kommunikáció, ne tévesszük szem elől, hogy amit felveszünk, mi magunk vagyunk.



.
SZUPERINFO.HU