Akit háromszor ítéltek halálra

Akit háromszor ítéltek halálra

Könyvbemutató Németh László vásárhelyi tanártársáról az Emlékpontban.

1948-ban a politikai rendőrség letartóztatta a vásárhelyi leánygimnázium tanárát, a Németh László íróval együtt tanító Pető Ferencet (1912-2008), aki ezt követően kalandos módon szökött meg az ÁVÓ kínvallatása elől. A közel hat évtizedes amerikai tartózkodása alatt professzori katedráig jutó író, filozófus szofokrácia néven alkotta meg teóriáját a jövő emberének életformájáról. Pető Ferenc életéről Borsi Ferenc nyugalmazott MÁV főtanácsos írt könyvet, melynek hódmezővásárhelyi bemutatójára október 27-én, kedden 17 órakor kerül sor az Emlékpontban. A szerzővel Miklós Péter a közgyűjtemény vezetője beszélget.

Pető Ferenc 1912-ben született Szegeden. Szülővárosában a piaristáknál érettségizett, majd magyar, francia, német szakon szerzett tanári diplomát és bölcsészdoktorátust. Három évig a párizsi Sorbonne Egyetemen tanult filozófiát. A második világháború elején a francia hadseregbe jelentkezett önkéntesként, hogy a náci Németország ellen harcoljon. Párizs német megszállását követően hazatért, és Marosvásárhelyen a Csaba királyfi Hadapródiskola tanára lett. A világégés végkifejletében a kommunizmus ellen is fegyvert ragadott, az önkéntes székely zászlóalj parancsnoka volt. A Szabadság Párt délvidéki főtitkáraként tartóztattak le 1948. január 18-án. Ezt követően szökött nyugatra, majd az ötvenes évek elején vándorolt ki az Egyesült Államokba. (Franciaország ugyanis elutasította menedékkérelmét, hiába kockáztatta életét a Hitler elleni harcokban.). Amerikában szívós türelemmel és erővel, önmagát élete végéig szellemileg és fizikailag egyaránt edzésben tartva jutott a professzori katedrához, közéleti elismeréshez – mondta róla szegedi szoboravatásán Lezsák Sándor. Pető Ferenc 1972-ben alkotta meg a „szofokrácia” teóriát, a jövő emberének új életformáját. Borsi István életrajzkötete dokumentumokkal, visszaemlékezésekkel, személyes emlékekkel mutatja be a Magyar Amerikai Kulturális Egyesület alapítójának életművét.

(Forrás: Elek András-Emlékpont)



.
SZUPERINFO.HU