Az egyetértésről március havas idusán Egerben

Akt.:
Az egyetértésről március havas idusán Egerben
Az időjárás legkeményebb kihívásai ugyan elkerülték Egert Március 15-én, de a 10–15 centiméteres hó, mely az ünnep reggelére elborította a várost, megváltoztatta a megemlékezés forgatókönyvét. Az ünnepség így a Gárdonyi Géza Színházban zajlott, míg Petőfi hókucsmás szobrát már nem hivatalos keretek közt, hanem „alternatív” módon koszorúzhatták meg az emlékezni vágyók.

A színházat a zord időjárás ellenére zsúfolásig megtöltő ünneplők először Habis László polgármester ünnepi köszöntőjét hallgathatták meg, aki az egyetértés legtisztább ünnepéről szólva elmondta, hogy e jeles napról mindenki őriz egy-egy személyes emléket, történetet, s ezek azok, amik összekötnek minket magyarokat és egrieket. – Nemzetünk tavaszi ünnepe nem az időjárásról, hanem lelkünk tavaszáról szól – hangsúlyozta Habis lászló, aki végezetül a „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” felkiáltó óhajával zárta ünnepi szavait.

Nemes Róbert (www.fotonemes.hu) képriportja a megemlékezésről:

 

S e gondolatok igencsak rímeltek mindarra, amit a polgármesteri köszöntőt követően a színpadra álló Baranyi Dániel, az Andrássy szakközépiskola végzős növendéke – az Egri Kulturális és Művészeti Központ által minden évben meghirdetett beszédíró verseny győztese – helyezett az ünneplők lelkére. A fiatalember nem csak önmagának, de mindannyiunknak föltette a kérdést, hogy mit is jelent számunkra március 15., hozzátéve, hogy bár  ’48 tavaszának eseményei az összefogásról szóltak – mindenki testvér volt a trikolór alatt –, ma e nemes gondolkodásnak kevés jelét mutatja nemzetünk. Kifejtette, hogy az idő alatt, amit külföldön töltött fogalmazódott meg benne igazán, hogy számára csak egy haza létezik: Magyarország, ahol született, s ahol élni és dolgozni akar. S e szavakkal annak az óhajának is hangot adott, hogy mindazokhoz jusson el ez az üzenet, akik ma külföldön keresik a boldogulást, hisz ők is tudják, hogy ez a föld az, ahol élned, s halnod kell. Fiatalos lendülettel, mégis bölcs szóval fejtette ki azt is, hogy üdvös lenne, ha külföldi slágerek helyett népdalokat énekelnénk, salsa és zumba helyett magyar néptáncra járna a lábunk, s hogy mangó és kivi helyett e földön megtermett gyümölcsöket fogyasztanánk, nem távoli földrészek szépségeit keresnénk, de megismerni igyekeznénk Magyarország szépségeit szűk határainkon belül és kívül.

A diák ennek apropóján Egerről sem feledkezett meg, kifejtve, hogy minden egrinek, kinek kinek a maga helyén, de feladata népszerűsíteni városunkat, hogy ismét a legkeresettebb turistacélpontok közé soroltassunk, s ismét büszkén mutathassuk meg – ahogy Kossuth Lajos mondta: Itt nem hirdetni, csak tanulni lehet a hazafiságot.

Beszédje végén nem felejtette el elmondani fiatalos lendületű hitvallását sem: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek Magyarország föltámadásában!

Baranyi Dániel nagy sikert aratott beszédét követően Fehér István összeállításában és rendezésében ünnepi műsort láthattak az egybegyűltek a Gárdonyi Géza Színház szín- és táncművészeinek tolmácsolásában, akik közt föltűnt Herczeg Flóra is, aki – mintegy aláhúzna az egri diák szavait – gyönyörű magyar népdalokkal emelte a műsor fényét, a legtisztább hanggal, a legtisztább forrásból.

©
Az ünnepséget követően, ki-ki vette a kabátját, kezekbe kerültek a koszorúk, előkerültek a nemzeti trikolórok, a székely zászlók, s bár kis csoportokban, de énekszóval vonultak le az egriek a Petőfi térre, hogy a tér névadója, a márciusi forradalom jelképévé nemesedett költő lábainál elhelyezzék az emlékezés, a tisztelet koszorúit, melyek talán március idusa szellemének továbbélését is jelentik a tavaszba beszökött télben.         

Megható záróakkordként a jelenlévők elénekelték a hósipkás költő szobránál a magyar és a székely himnuszt, bizonyítva, hogy komolyan veszik mindazt, amit ezen a furcsa, különleges március 15-én meg- és átéltek. Tudják, hogy egységben és az egyetértésben van az erő és a nemzet jövője.

Tekintse meg a koszorúzáson készült képgalériánkat:




.
SZUPERINFO.HU