Az illetékkiszabás bejelentésének szabályai

Mindenkinek felelőssége, hogy a határidő betartásával bejelentse a vagyonszerzéssel kapcsolatos jogügyleteit, melyek után illetéket kell fizetni. Ez különösen fontos abban az esetben amikor az illetékkiszabás alapját képező okiratok megküldése nem hivatalból vagy az adózó megbízása alapján történik.

A bejelentéskor az adózó általában nem személyesen jár el. Öröklési ügyekben a közjegyző vagy a bíróság küldi meg az iratanyagot az illetékes NAV szervhez. Olyan ajándékozási, illetve visszterhes jogügyletek esetén pedig, amelyek ingatlan-nyilvántartási eljárást igényelnek, gyakran az ügyvéd teljesíti a bejelentési kötelezettséget az ingatlanügyi hatósághoz.

Előfordulhat továbbá, hogy különböző okokból (pl. hagyatéki eljárás hiánya, kötelező jogi képviselő nélkül is érvényes jogügyletek, stb.) szükségessé válhat az adózók személyes közreműködése az illetékkiszabás során, pl. azokban az esetekben, amelyek nem érintik az ingatlan-nyilvántartást. Ilyenek lehetnek például az ingó ajándékozások; a nem ingatlant érintő vagyoni értékű jogokkal kapcsolatos ügyletek; az ingó vagyontárgyak hatósági árverésen történő megszerzése, továbbá a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek megszerzése.

Fontos kivételt képez az említett szabályok alól a gépjármű, illetve pótkocsi megszerzéséhez kapcsolódó illeték, mivel ebben az esetben az illeték megállapítása és megfizetése az átírás előtt, az illetékes járási hivatalban megtörténik, így további bejelentési kötelezettség nem keletkezik.

Nagyon fontos, hogy amennyiben az adózó – akár személyesen, akár megbízott képviselője által – bejelentési kötelezettségének hiányosan vagy nem a megfelelő, 30 napos – gépjármű, illetve pótkocsi megszerzése esetén 15 napos – határidőben tesz eleget, úgy az egyébként fizetendő illetéken felül mulasztási bírságot kell fizetnie.



.
SZUPERINFO.HU