„A zene számomra egy hatalmas boldogságcsomag”

„A zene számomra egy hatalmas boldogságcsomag”
■ Szőcs Renáta neve akkor vált szélesebb körben ismertté, amikor 2016-ban megnyerte a TV2-n futó Star Academy tehetségkutató műsort.

  • Szőcs Renáta neve akkor vált szélesebb körben ismertté, amikor 2016-ban megnyerte a TV2-n futó Star Academy tehetségkutató műsort.

A siker azonban még ezután sem jött könnyen, Reni az elmúlt két évben kemény munkával alapozta meg azt a jövőt, amit magának szán, hogy elképzelése szerint elismert énekesnő lehessen, és hivatásában maradandót tudjon alkotni élete folyamán.

– Hogy vezetett az utad az éneklés felé? Azzal, hogy énekesnő lettél, gyerekkori álom vált valóra vagy később támadt fel benned a vágy, hogy ezen a területen teljesítsd ki magad?

– Még kislány voltam, amikor Erdélyben volt egy Baby Gabi koncert, ami „megfertőzött”. Akkor döntöttem el, hogy mindenképpen énekelni szeretnék. Persze, arról fogalmam sem volt, hogy egyáltalán lenne-e hozzá tehetségem, hiszen az iskolai zeneórákon nagyon visszafogott voltam, sosem mertem mások előtt énekelni. Ezt a szüleim is tudták, furcsán is néztek rám, amikor eléjük álltam a kérésemmel, hogy énektanárhoz szeretnék járni. De hittek bennem, és a támogatásukkal meg is találtam a megfelelő tanárt, aki mellett olyan szépen fejlődtem, hogy rövidesen már énekversenyeken vettem részt szép eredményekkel. Ez fontos visszaigazolás volt számomra, hogy van helyem ezen a pályán. Viszont azzal is tisztában voltam, hogy ez egy nehéz hivatás, ezért elméleti gimnáziumban tanultam tovább, majd később egyetemre is úgy jelentkeztem, hogy a választott szaknak ne legyen köze a zenéhez. Lényegesnek tartottam, hogy ha az énekesnői karrier mégsem jönne össze, legyen más alternatívám, amire építkezni tudok.

– 2016-ban megnyerted a TV2 Star Academy című tehetségkutató műsorát. Miben változtatta ez meg az életed? Hogy érzed, milyen területen erősödtél meg az azóta eltelt időben?

– Mindig követtem a tehetségkutatókat és szerepelt a hosszú távú terveim között, hogy egyszer én is próbára tegyem magam. Azt azonban sose mertem remélni, hogy nyerhetek is. Mindemellett, azt is világosan láttam, hogy egy tehetségkutatóban való részvétel csak pillanatnyilag jelenthet sikert. Tudtam, hogy amikor vége lesz annak a nyüzsgésnek, ami a műsor heteiben nap mint nap körülvesz, nagy ürességet fogok érezni és nem fogom tudni, hogyan tovább, hiszen Erdélyből jöttem fel Pestre, senkit nem ismertem itt. De próbáltam nem gondolni erre a bizonytalanságra, és csakis a versenyre koncentrálni. Eleinte teljesen magamra voltam utalva, nem fogta senki a kezem. De idővel értékes barátságokra tettem szert, ami elindított egy szép folyamatot, kezdett kikristályosodni bennem, hogy mit szeretnék, és azt milyen módon érhetem el. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a győzelmemmel hatalmasat fordult velem a világ. Persze voltak szükségszerű változások, többek között az is, hogy felköltöztem Budapestre, de a kemény munka még csak ezután következett. Szükség volt egy profi menedzsmentre, amelyre támaszkodhatom, illetve egy fantasztikus zenekart is találtam, akikkel nagyon sokat koncerteztünk az elmúlt időszakokban. Készítettem és folyamatosan készítek új dalokat. Türelemmel és sok-sok munkával értem el, hogy olyan irányban alakuljon az életem, ahogyan én szeretném.

– Hogyan értékelnéd a 2018-as évedet? Milyen eredményeket értél el, milyen sikerek értek, milyen nehézségekkel kellett szembenézned?

– A 2018-as évem nagyon jól sikerült. Új dalokkal jöttem ki, rengeteg koncertem volt, duettet énekeltem Vastag Csabával, Radics Gigivel és Keresztes Ildikóval is. Szerepelhettem a Sztárban Sztár című műsorban, ami bár sajnos nem tartott sokáig, de legalább belekóstolhattam ilyen jellegű kihívásba is. Elkezdtem dalszövegeket, dalokat írni, ami egyelőre nem egyszerű számomra, de igyekszem ebben is fejlődni. Voltak nehezebb időszakok is, amikor nem tudtam, hogyan tovább, de nem adtam fel, hittem magamban és kitartóan tettem a dolgomat.

– A jelenlegi zenei világodban teljesen megtaláltad önmagad vagy még tart az útkeresés, a kalandozás? Milyen zenei stílusba sorolnád be magad?

– Úgy érzem, még tart a kalandozás. Eddig leginkább poposabb dalokat készítettünk, ami nekem egy stabil irány, de szeretnék népies motívumok beillesztésével is kísérletezni, mégpedig oly módon, hogy a dal összességében modern és rádió kompatibilis maradjon. Szeretem az elektronikus hangzásvilágot is, de nem túlzó mértékben. Ezek között szeretném megtalálni az arany középutat.

– Milyen pluszt ad neked a zene?

– A zene számomra egy hatalmas boldogságcsomag, amit ha bármikor „előveszek”, feltöltődöm tőle, gyógyírt jelent szinte mindenre. Az egész napomat szebbé tudja tenni, ha gyakorlással indítom.

– Min dolgozol jelenleg és milyen feladatok várnak rád a közeljövőben?

– Jelenleg három dalon dolgozom, idén mindegyiket tervezzük kiadni. Közben fel szeretném építeni a zenekart, hogy az emberek idővel ne is gondoljanak úgy egy Szőcs Reni koncertre, hogy az nem élőzenekaros produkció. Persze, ehhez több idő kell, és nagy türelem, de rajta vagyok ennek a megvalósításán. Egy kislemez elkészítését is fontolgatom, de ahhoz szükség van olyan dalokra, amelyek befutnak, addig ennek nem igazán látom értelmét. Nagyon sokat ötletelek azon, hogy egy olyan dal tudjon megszületni, ami leginkább én vagyok. Van egy régi vágyam is: szeretnék bejutni A Dalba. Ez egy hosszú távú terv, de megteszem, ami tőlem telik és bízom abban, hogy egyszer megvalósulhat.

– Mi az életfilozófiád, miben hiszel?

– Azt vallom, túl rövid ahhoz az élet, hogy mindenkinek megfeleljünk. Valójában sosem arra vágytam, hogy minden embernek tetsszen, amit csinálok, hanem hogy egy bizonyos réteget megfogjak vele. Elérjen hozzájuk az üzenetem, amit közvetíteni szeretnék a zenémmel. Ők lesznek azok, akik eljönnek majd a koncertekre, akik szívesen meghallgatnak és belőlük tudok tovább építkezni és töltődni. Soha nem akartam és nem is tudok mindenkinek megfelelni, így a nagyon negatív dolgokat mindig próbálom figyelmen kívül hagyni.

– Milyen karrierképet látsz magad előtt? Mit szeretnél a hivatásod terén elérni?

– Elismert énekesnő szeretnék lenni. Szeretném, ha kialakulna egy jelentős közönségbázisom, akik mindig ott vannak a koncertjeimen, várják az új dalaimat, az új albumokat. De vágyom arra is, hogy fesztiválokon állhassak színpadra, és egyszer majd megtöltsem az Arénát. Akkor lennék a legboldogabb, ha megtehetném, hogy csak az énekléssel foglalkozom, és tisztán azt tudom adni a rajongóimnak, aki igazán vagyok. Szeretnék a hivatásom területén maradandót alkotni. A magánéletben pedig idővel nagy családot képzelek el magamnak, hogy feleségként, anyaként is kiteljesedhessek. Hiszek abban, hogy az élet akkor is megy tovább, ha nem jönnek össze azok a célok, amiket kitűztem magam elé. Nem fog összedőlni a világom, ha mindez másképpen alakul majd. Mindig volt és mindig lesz B tervem is.

Budai Klára



Budapest.
SZUPERINFO.HU