Horányi László: „A Jászai-díj a kitartás, a fel nem adás jutalma”

Horányi László: „A Jászai-díj a kitartás, a fel nem adás jutalma”
Horányi László Jászai Mari-díjas színművész 1951. február 8-án született. Építész, néprajz kutató, kulturális menedzser, az Esztergomi Várszínház igazgatója. Számos emlékezetes színpadi alakítás fűződik nevéhez, emellett kedvelt szinkronhang.

Augusztus 14-én láthatja a magyar közönség először a Zenta, 1697 című rockoperát az Esztergomi Várszínházban. Szarka Gyula és Szá­linger Balázs művét Pataki András rendezte. A darabban Horányi László Elmasz Mehmed nagyvezír alakját kelti életre.

– Az Ön meglátása szerint mitől izgalmas ez az előadás, illetve az intézmény vezetőjeként és egyben a darab egyik szereplőjeként miért tartotta/tartja fontosnak a színpadra állítását, illetve bemutatását?

– Pataki András rendező úgy fogalmazott, hogy a vajdasági bemutató színháztörténeti pillanat volt. Egyetértek vele. A Zentai csata hiánypótló történelmi témájú mű, egyben egy minőségi zenés színházi darab. Egy világtörténelmi jelentőségű győztes csatára emlékezhetünk, ami megerősít minket identitásunkban. A történet fókuszában az empátia és az együttműködés áll, ami megállította a török hódítást. Nagyon erős üzenete van!

Ingyenes előadások

– A produkció az elmúlt év nyarán, Zentán debütált. Hogy fogadta ott a közönség? Milyen további terveik vannak vele?

– Az előadást csaknem kétezren nézték a csarnokban, a végén negyed óráig állva tapsolt a közönség. Akik nem fértek be – megközelítőleg négyszázan – azok kivetítő előtt, a központi téren ünnepelték az alkotókat ugyanilyen lelkesen.

Nagyon kíváncsi vagyok a hazai fogadtatásra. Érdekes a bazilika előtti helyszín, monumentális, lenyűgöző a háttér, de igen nehéz a fekvési adottságokat úgy kihasználni, hogy a látvány, a játéktér, és a nézők helyzete, a láthatóság, szinkronban legyenek. Néhány ülőhelytől eltekintve, állóhelyes a produkció, ezért sem árulunk belépőjegyet. Azt a korlátozott számú ülőhelyet, előzetes regisztráció alapján lehet lefoglalni. A regisztráció július közepétől indul, a honlapon lévő telefonszámon. A magas költségekre való tekintettel azonban támogatói adományokat a helyszínen szívesen fogadunk. A további célokat meghatározza majd az augusztus 14-i előadás. Annyi biztos, hogy a magyarországi premiert követően augusztus 20-án, Felvidéken, a dunaszerdahelyi sportcsarnokban mutatják be legközelebb a darabot.

– Az idei nyár másik jelentős mozzanata lesz néhány nappal később, augusztus 19-én a Csíksomlyói passió Vidnyánszky Attila rendezésében. Mit tartana fontosnak elmondani erről az előadásról?

– Az 1990-es évek közepe óta terveztük, hogy egyszer a várszínházban majd láthatnak a nézők magyarul készült világszínvonalú előadást. Most itt lesz a bazilika előtt a nagyszínpadon a Csíksomlyói passió a Nemzeti Színházból! Az előadás ingyenesen tekinthető meg. A Nemzeti Színház, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és az Esztergomi Várszínház együttműködésével valósul meg a produkció bemutatója az első hazai szabadtéri előadásként. Lesz kivetítő is, hogy a három színpadra alkalmazott darabot mindenki láthassa. A Csíksomlyói passió útja tavaly augusztusban kezdődött megközelítőleg huszonötezer ember előtt, a Nemzeti Színházban jelenleg is játsszák, s most a darab országos turnéra indul. Személyes története ez mindenkinek, ám közösségi összetartozást is jelent.

Akadtak nehéz időszakok

– 1996 óta vezeti az Esztergomi Várszínházat. Hogy tapasztalja, manapság mennyire népszerű az emberek körében a szabadtéri színház, milyen eredményekkel szoktak zajlani az előadásaik?

– A várszínház működtetése számomra ügy, s talán ez sem tartozik életemben a véletlenek közé. Akadtak nehéz időszakok, négy évig a saját pénzünket tettük bele, hogy működjön, talpon tudjunk maradni. Azt hiszem sorsszerű az, hogy életem egyik fontos szereptalálkozása itt történt meg velem. A nagyra hivatott darabban Bakócz Tamás esztergomi érseket játszhattam el.

Az esztergomi emberek sajátjuknak érzik ezt a színházat, büszkék rá, és szívesen szerveznek baráti, családi eseményeket, egy-egy színházlátogatást is programpontként választva, s ez nagyon jó dolog. Bizonyíthatóan turizmusfejlesztő, addicionális bevételeket növelő, identitást erősítő, gazdaságélénkítő szerepe is van az Esztergomi Várszínháznak.

– 2019-ben eddigi tevékenységének elismeréseként Jászai-díjat vehetett át. Mit jelent az Ön számára ez az elismerés?

– A Jászai-díj a megtiszteltetés mellett művészeti értékén is túlmutat. Talán a kitartás, a fel nem adás jutalma ez. Amikor az ember bebizonyíthatja, bármennyire padlót fogott, vagy átment rajta az úthenger, soha nem szabad feladni. Hinni kell ügyeinkben, abban, amit elterveztünk, ahhoz kapunk az Istentől erőt, lehetőséget. Ha pedig példát lehet így mutatni, akkor biztos, hogy lesznek, akik velünk együtt tovább húzzák az alkotói szekeret. Mert a szekérnek haladnia kell.

Jelentős feladatok

– Milyen további tervei, céljai vannak akár színészként, akár igazgatóként?

– Nekem mindig az a kedvenc szerepem, amit éppen próbálok. Óriási megtiszteltetés, hogy a nagyszerű színész-rendező, kiemelkedő színházi és filmes művésszel, Martin Hubával több rendezésében is dolgozhattam. A következő munkájában egy jelentős figura megformálására kért fel. Valóban kitüntetésnek érzem. Egyre inkább olyan figurákat szeretek és szeretnék játszani, akik a hit, az erkölcs, a tisztesség és az élet olykor embertelenül nehezen kezelhető dimenzióit közös nevezőre kívánják hozni. Színházvezetőként szeretném, hogy az Esztergomi Várszínház egy igazi színházi zarándokhellyé váljon.
Budai Klára



Budapest.
SZUPERINFO.HU