Budapest – Michael Frayn angol író, drámaíró, műfordító a Thália Színház meghívására pénteken Budapestre érkezett, hogy megtekintse Balmoral című bohózatának magyar adaptációját, a Csoda korban élünk (Szigliget) című előadást.
A dolgok mások is lehetnek, mint amilyennek látszanak, nem kell feltétlenül olyannak lenniük, mint a valóságban – mondta bohózata filozófiai hátteréről szólva Michael Frayn pénteken az MTI-nek. Hozzátette, hogy a Balmoralban az 1917-es orosz forradalmat áthelyezte 1937-be és Nagy-Britanniába, így a darab helyszíne a királyi rezidenciából átalakított szovjet alkotóház lett. Az eredeti történet szerint itt élnek és alkotnak azok a nem túl jól író kommunista szerzők, akikhez megérkezik Olaszországból egy újságíró.
Michael Frayn kiemelte, hogy Hamvai Kornél szinopszisát jóval bonyolultabbnak találta a sajátjánál. Hamvai Kornél változata az 1950-es évek Magyarországán játszódik, egy valóságos kastélyban, amely tényleg íróknak adott otthont – mutatott rá az angol szerző.
A történet szerint Rákosi elvtárs kedvenc költőjét, Sass Tibort felterjeszti Sztálin-díjra. A költővel egy idelátogató olasz riporter készít interjút a szigligeti alkotóházban, ám ellopták a kapucsengőt, rossz helyre kézbesítették a besúgó jelentését, az államvédelmi kísérő elkallódott útközben, Sass Tibor pedig halott.
A darabnak nem volt sikere Angliában, és valószínűleg nem is játszották máshol a világon – jegyezte meg Michael Frayn, aki szerint ennek a hátterében az állhat, hogy kitalált alapokon nyugszik, holott egy bohózatnak normál esetben a valóságon kell alapulnia. Azért is jött el Magyarországra megnézni a produkciót, mert nagyon meglepte, hogy Hamvai Kornél milyen sikeres adaptációt alkotott.
Mint mondta, járt már korábban is a magyar fővárosban, amikor a BBC-nek forgatott a város történelméről, de egyetlen, Budapesten színpadra vitt darabját sem látta eddig.
Elárulta, hogy művei közül a Függöny fel/Ugyanaz hátulról és a Koppenhága áll a legközelebb a szívéhez. Mint megjegyezte, utóbbi egy komoly darab és rajta kívül valószínűleg nem is tetszik senki másnak, Nagy-Britanniában meg is bukott – fűzte hozzá.
A Csehov-fordítóként is jól ismert Michael Frayn kiemelte: ha az ember lefordít egy darabot, akkor azt nemcsak értenie kell, hanem meg kell éreznie a mögötte rejlő dinamikát. Az első Csehov-mű fordítása nagy felfedezés és nagy meglepetés volt számára: a történetek teljesen valószerűnek tűnnek, mintha az emberek a valóságban beszélnének, mintha a valóságban történne a cselekmény. Ezt próbálta többek között eltanulni az orosz írótól – fogalmazott a 84 éves szerző.
A Frayn-darabból írt Hamvai Kornél-művet 2007-ben mutatták be először a Nemzeti Színházban, 2011-ben Kaposváron, 2012-ben Zalaegerszegen is műsorra tűzték.
– MTI –