Néprajzkutató: vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja

Kocsis Fülöp, a hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye érsek metropolitája ősi keresztény szokás szerint megszenteli a Duna vizét a Batthyány téri Duna-parton 2019. január 6-án.
Kocsis Fülöp, a hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye érsek metropolitája ősi keresztény szokás szerint megszenteli a Duna vizét a Batthyány téri Duna-parton 2019. január 6-án. - © Fotó: MTI/Czimbal Gyula
Budapest – Január 6-a vízkereszt, a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak, amely az idén nagyon hosszú lesz, két hónapig tart majd – mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató az M1 aktuális csatornán vasárnap.

A karácsonyi ünnepkör végét jelzi a karácsonyfa ilyenkor szokásos elbontása is. Sok néphagyomány kapcsolódik a vízkereszthez, például a háromkirály-járás, amikor a bibliai háromkirályokat – Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt – megszemélyesítők házról házra mentek, énekeltek és köszöntötték a háziakat – ismertette.

Ilyenkor került sor a házszentelésre is; a házra felírták a háromkirályok nevének kezdőbetűit és az aktuális évszámot, ezzel kívánták megvédeni a portát és lakóit minden rossztól. Rendkívüli jelentőséget tulajdonítottak a szentelt víznek: ezzel hintették be azokat, akik útra keltek, a gyermeket váró asszonyokat, a vajúdó nőket, az újszülötteket, a lakodalomba indulókat, a haldoklókat és a halottakat is – sorolta a néprajzkutató.

Tátrai Zsuzsanna kiemelte azt is, hogy az utóbbi években ismét előtérbe került, erősödött a házszentelés hagyománya.

A többi fontos naphoz hasonlóan vízkereszthez is kapcsolódik időjárás-jóslás, eszerint ha január 6-án hideg volt, korai tavaszt vártak – mondta a néprajzkutató.

-MTI-



Hódmezővásárhely.
SZUPERINFO.HU