Ivóvíz: átlátszó arany

Ivóvíz: átlátszó arany
Nem véletlenül tartja több közgazdász is az ivóvizet a XXI. század aranyának vagy olajának.

A számunkra természetes anyag mennyisége ugyanis mindinkább csökken a túlfogyasztás, a szennyezés következtében. Magyarország vízkészletei ugyan jónak mondhatók, ám ez nem jelenti azt, hogy nem kell szembenéznünk egy korábban elképzelhetetlen válsággal és annak minden negatív következményével – akár már a közeljövőben. A bűvös szám 32 köbméter, csaknem napi száz liter: ez az egy főre jutó átlagos magyarországi vízfogyasztás, ennyit folyatunk ki évente a csapból ivásra, fürdőzésre, mosakodásra, ennyit pörög személyenként a vízóra.Több víz fogy

 Ez ötször annyi, mint egy etióp vagy egy indiai átlagpolgár ivóvízfogyasztása, és a fele az európai átlagnak. Kevesen vannak azonban tisztában azzal, hogy a vízfogyasztásunk ennél sokkal, de sokkal több. Vizet fogyasztanak erőműveink hűtőrendszerei, vízzel öntözik a búzát, amelyből a magyar pékek a kenyeret sütik, vizet isznak a sertések, a tyúkok, víz kell a kávécserjének, hogy ihassuk reggel a gőzölgő, forró italt, a hajónak, mely az árut szállítja keresztül a tengeren. A valódi vízfogyasztásunk a vízóránk által mért érték többszöröse: az ENSZ becslése szerint fejenként 1385 köbméter évente. Ez megfelel csaknem 9 ezer csurig megtöltött fürdőkádnak. 

Sok víz van, de… 

Magyarország vízbázisa jónak tekinthető, hazánkban csak a felszín alatti vízkészletek utánpótlása évente kétmilliárd köbméter. Ennyiből az egész Balaton medrét fel lehetne tölteni. Ez nemcsak bőségesen elegendő az ország lakosságának, de még „fölösleg” is képződik. Ostobaság és szűklátókörűség volna azonban arra számítanunk, hogy ez mindig így is marad. A 2011–2012-es aszályos időszak ugyanis megmutatta, hogy a hazai vízbázist a folyókon, a Dunán és a Tiszán érkező vízmennyiség nem képes önmagában fenntartani, nem is beszélve a mezőgazdaság igényeiről. A tavalyi év aszálya óriási károkat okozott, ami itthon az élelmiszerárak drágulásához, az infláció emelkedéséhez vezetett, és csaknem egy százalékkal vetette vissza a magyar GDP-t. Márpedig a klímaváltozás miatt fel kell készülnünk arra, hogy a jövőben a Kárpát-medencében nem egyenletesen fog hullani a csapadék, komoly szárazságokra, aszályos időszakokra, ugyanakkor árvizekre és belvizekre is kell számítanunk.



.
SZUPERINFO.HU