2018.02.8 12:56; Frissítve: 2018.02.8 12:57


Szabó István Bizalom című filmjének vetítésével vette kezdetét a Magyar Filmhét

Érdeklődők a 4. Magyar Filmhét megnyitóján a fővárosi Corvin moziban 2018. február 7-én. Érdeklődők a 4. Magyar Filmhét megnyitóján a fővárosi Corvin moziban 2018. február 7-én. - © MTI Fotó: Kovács Tamás
Budapest – Szabó István Bizalom című filmjének vetítésével vette kezdetét a 4. Magyar Filmhét, amelyen február 8. és 11. között öt kategóriában összesen 131 alkotást vetítenek.
hiba beküldése

A tavaly bemutatott magyar filmek teljes arzenálja látható február 11-ig a fővárosi Corvin moziban a 4. Magyar Filmhéten – mondta Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója a szerda esti megnyitón, Budapesten.

Kiemelte: a filmhét Szabó István Bizalom című digitálisan felújított filmjének vetítésével veszi kezdetét, amellyel tisztelegni kívánnak a néhány hét múlva 80. születésnapját ünneplő Oscar-díjas filmrendező előtt.

Felidézte, hogy a rendező öt filmjét jelölték az Amerikai Filmakadémia legrangosabb díjára: elsőként a Bizalom című 1979-ben készített filmjét, majd a Mephistót, amelyért 1982-ben át is vehette a legjobb idegen nyelvű filmnek járó szobrot. A Redl ezredes című alkotását 1986-ban, a Hanussen-t 1989-ben jelölték Oscar-díjra, a Csodálatos Júliában nyújtott alakításáért pedig a főszereplő Annette Beninget jelölte az Amerikai Filmakadémia a legjobb női főszereplőknek járó elismerésre.

“Istvánnal a Bizalom volt az első közös filmünk, és az egy elképesztő dolog volt számomra, hogy ő már ez előtt is figyelte a pályámat, munkámat” – emlékezett vissza Koltai Lajos operatőr, akivel Szabó István 40 éve dolgozik együtt.

Koltai Lajos felidézte, hogy a rendező a Bizalom című filmnél arra kérte, dramaturgiailag alkossák meg azt az egyedi színvilágot, amelynél a szereplők “állapota is jelen van” a vásznon, mutassák be képekkel és színekkel is, hogy milyen közel kerülnek egymáshoz a történet szereplői egy teljesen lehetetlen helyzetben, közegben.

Hozzátette: “István a szavaival és instrukcióival, én pedig a fénnyel próbáltam meg az arcokat jó szóra bírni az ügyünk érdekében”.

Az 1944-ben játszódó film két ember nem mindennapi találkozásának, együttlétének és a köztük kibontakozó érzelmeknek a történetét meséli el, de szól a kapcsolat “lebontásáról”, az egyedüllétről és a bizalmatlanságról is.

“István minden filmjében az embert keresi, aki a történelemben valahol próbálja megtalálni a helyét” – fogalmazott Koltai Lajos. Hozzátette: “minden filmünk arról szól, hogyan keresi meg az ember a saját identitását, hogy néz szembe magával, mikor ölt maszkot, és mikor gondolja úgy, hogy a maszkot le tudja venni, és szembe tud nézni magával, egy jófajta tükörben.”

Az idei filmét programjában szerepel mind a 18, tavaly bemutatott magyar nagyjátékfilm, köztük a Kincsem, a Testről és lélekről, a Brazilok, a Pappa Pia és az Aurora Borealis is, valamint 59 dokumentumfilm, 4 tévéfilm, 21 kisjátékfilm, és 29 animáció is. A vetített filmek közül 76 készült a Magyar média mecenatúra program támogatásával.

A mustra díjátadóját a korábbi évekhez képest nem közvetlenül a filmhét után, hanem később, március 11-én rendezik meg. A Magyar Filmdíjakra nevezett alkotások közül a filmakadémia tagjaitól legtöbb szavazatot kapott munkák és alkotók összesen 23 kategóriában versenyeznek majd.

Az eseményt a Magyar Filmakadémia Egyesület szervezi, a Magyar Nemzeti Filmalap és az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa támogatásával.

– MTI –



Kaposvár.
SZUPERINFO.HU




Belépés



Elfelejtetted a jelszavad?
Új felhasználó regisztrálása