Az első magyar tini thriller: Remélem legközelebb sikerül meghalnod :)

Akt.:
Az első magyar tini thriller: Remélem legközelebb sikerül meghalnod :)
Schwechtje Mihály rendezésében készült „Remélem legközelebb sikerül meghalnod:)” című első magyar tini thriller egy internetes zaklatásba forduló szerelem története. Bepillantást nyújt a tinédzserek világába, megjeleníti az osztály hangulatát, a diákok kommunikációs szokásait, és érzékelteti miként alakulnak az emberi kapcsolatok a virtuális világban.

 

A film címe egy valós eseményből ered. A filmbemutató felvezetéseként készült egy animációs teaser (filmelőzetes) Fran Palermo zenéjével. A klip rendezője: Schwechtje Mihály. Az animáció Bera Nándor munkája. Operatőr: Herbai Máté. A videóklip versenyben lesz a Berlin Video Music Awards-on. A produkció világpremierje 2018 augusztusában Montrealban (Montreal World Film Festival) az elsőfilmes versenyprogramban volt. Azóta több nemzetközi filmfesztiválon szerepelt. 2018-ban, Észtországban a Tallinni Filmfesztiválon a Just Film nevű gyermek és ifjúsági szekció fődíját nyerte el. A zsűri Különdíját kapta a REC Filmfesztiválon (Tarragona-Spanyolország). Meghívást kapott a Cottbus-i Filmfesztiválra is. 2019-ben Magyar Filmkritikusok Szövetségének két – a Legjobb forgatókönyv és a Legjobb első film-díját vihette haza. A 23. bukaresti Európai Filmek Fesztiválján Schwechtje Mihály filmje Közönségdíjat nyert.

2019-ben a 18. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon láthatta először a hazai közönség. A film romániai forgalmazója a Filmtett. Ez év szeptemberében került forgalmazásba a hazai mozikban. A kolozsvári Győzelem (Victoria) moziban láthatja a filmrajongó közönség.

Film korunk egyik időszerű kérdéséről, az internetes zaklatásról

A főszereplő Mészáros Eszter 16 éves diáklány, aki a mangák világában él. Introvertált, visszahúzódó lány. Lila színű haja érdekessé teszi az amúgy is szemrevaló lányt. Imádja a képregényeket. Az osztálytársaival szemben tartózkodó. A film bepillantást nyújt az osztály életébe. A tanórákon a diákok fegyelmezettek, de állandóan az okostelefonjukat használják. Eszter platói vonzalmat érez az angol tanára iránt. Az egyik órán az angol tanár bejelenti, hogy a családjával Londonba költözik., tehát elhagyja az iskolát. Kijelentése hatással volt Eszterre. A lányhoz Péter, az egyik osztálytársa próbál közeledni, azonban úgy tűnik, hogy nincs sikere. A lány a tanárral online felületen tartja a kapcsolatot. Eszter lába alól kicsúszik a talaj. Közben nem veszi észre, hogy internetes zaklatásnak van kitéve. Őszinte lelki kitárulkozását kihasználja a zsaroló. Eszter virtuális világban él, amelynek szabályai különböznek a valós élet szabályaitól. Az egyén lelki kitárulkozásával egyesek visszaélnek. Ennek következtében a személyes problémák, az adatok illetlen kezekbe kerülnek.

A film felhívja a figyelmet, az anonimitás problémájára. Ügyelnünk kell, miként kezeljük a személyes adatokat, mivel nem tudhatjuk, ki van a képernyő, a név mögött.

A film rendezője szerint: „Nyiltan kell beszélni a gyermekekkel a veszélyekről”

A film egyik érdekessége az a mód ahogy érzékelteti a gyermek és a szülő kapcsolatát. A lány mind otthon, mind az iskolában az okostelefonnal, internettel foglalkozik, annak hír- és képanyaga érdekli, főleg a mangák világa, a képregények. Elég rideg az anyjával való kapcsolata. Az apát a filmben nem igen látjuk. A filmből kiderül, hogy nemcsak az Eszter anyja, de a többi tini szülei sem értik meg a gyermeküket, nem ismerik a belső lelki világukat. Bár Eszter anyja biztatja a lányát, nyugodtan elmondhat neki bármit. De hiába… Érdekes, hogy a tinédzserek inkább a saját korosztályukkal beszélik meg a problémájukat. A szülők jó része nem tud azonosulni a mai fiatalokkal. Nem igen ismerik, hogy a gyermekeik miként bolyonganak a virtuális világban, milyen információ- és képanyagot keresnek. Mit töltenek le? A produkció felveti a szülők felelősségének kérdését is. Hogyan viszonyuljon a gyermekéhez az Instagram, Snapchat és Messenger által uralt a világban? A rendező szerint őszintén kellene beszélgetni a kamasszal, felhívva a figyelmét, milyen veszélyeknek van kitéve az információs eszközök használata során. Ha megtalálja a hangot, a kamasz rájöhet arra, hogy különböző internetes zaklatásnak válhat az áldozatává, ha a személyes lelki kitárulkozásai, adatai illetlen emberek kezekbe kerülnek. A zsaroló visszaélhet a diák személyes adataival, kitárulkozásaival. Az egyén lelki zsarolásának drámai következményei lehetnek.

„Ebben a világban az igazi veszély közelebb van mind gondolnád.”

A film alkotói

Rendező, forgatókönyvíró: Schwechtje Mihály. Operatőr: Herbai Máté. Zeneszerző: Szabadi Balázs, Bernáth Péter, Tóth Bálint. Tehetséges fiatal szereplők: Herr Szilvia (Eszter), Vajda Kristóf (Péter), Rácz Dávid (Beni). Színészek: Polgár Csaba (Csababá) Rezes Judit (Gabriella), Shell Judit (Krisztina), Kardos Róbert (Róbert), Mácsai Pál (István). A kamasz szereplőket a Vörösmarty Mihály Gimnázium drámatagozatának diákjai közül választották. Az Esztert alakító Herr Szilvia az egyik interjúban elmondta, hogy a Vörösmarty Mihály gimnáziumban tanult, érettségizett. A 11-12. osztályban darabokat mutattak be, diákfesztiválokon léptek fel. Ő alapjában véve extravertált, nem befele forduló típus, s nem anime- rajongó. Igyekezett azonosulni az Eszter korosztályával.

Schwechtje Mihály (1978, Budapest) az első diplomáját a Szegedi Egyetem kommunikáció szakán szerezte. A Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendezői szakán végezte tanulmányait, filmrendező diplomát szerzett. Majd doktori címet nyert. 2013-tól az intézmény oktatója. Továbbá az ELTE filmtörténet és filmelmélet szakán is folyatta tanulmányait. A rendező számos kisfilmet készített. Rendezőként a HBO Terápia sorozatának harmadik évadában is közreműködött. A Remélem legközelebb sikerül meghalnod:) című alkotása az első nagyfilmje.

Megváltozott a kommunikáció módja

Kolozsváron a 18. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon jelen volt maga a Schwechtje Mihály filmrendező is. A közönséggel való találkozás során a rendező elmondta, hogy a tinédzserekről szeret filmet készíteni, megpróbálja feltárni a mai fiatalok problémáit. Nem akart a saját ifjúkorára reflektálni. Aktuális témát választott. A filmezést megelőzően a pszichológusokkal beszélt a témával kapcsolatban. A kamaszokkal interjúkat készített. Rájött arra, a generációk közt a legnagyobb különbség a kommunikációban van. Megváltozott a kommunikáció módja. Az okostelefon, az internet használata lehetővé teszi, hogy az ember elérhetővé váljon. A fiatalok beleszülettek az digitális világba. Az online és a valós világ közti különbség eltűnik. Kivel beszélheti meg a saját gondjait a kamasz? Általában a szülőkkel konfliktusos helyzetben van. Így hát a saját tapasztalattal nem rendelkező korosztály tagjaihoz fordulhat.

Rendkívül érdekesnek tartom a Remélem legközelebb sikerül meghalnod 🙂 című filmet, mert a fiatalok számára olyan filmi mondanivalót fogalmazott meg, ami felkeltette az érdeklődésüket. Sok vonatkozásban magukra ismerhetnek. Ugyanakkor a szülők felelősségének problémájára is reflektál. A film érzékelteti, milyen könnyen válhat sebezhetővé az egyén. Tanulságos lenne, ha a filmvetítés után a diákok tanárokkal, szakemberekkel megbeszélnék, mit jelentett számukra a produkció mondanivalója.

Csomafáy Ferenc



Matészalka.
SZUPERINFO.HU