Mesterek és tanítványok – álarcban

By Ebner Béla
Akt.:
Mesterek és tanítványok – álarcban
Immár ötödik alkalommal rendezte meg az Eventus Középiskola a Mester és Tanítványai kiállítást. A Gárdonyi Géza Színház aulájába az intézményünk talán legrangosabb kiállítása nyílt meg csütörtökön.

Idén az Álarc téma köré készítették el a mesterek és a tanítványok műveinket. A megadott témához tanár és tanítványa(i) azonos gondolatok mentén, de külön külön hoztak létre alkotásokat. Ez kiállítás a műfaji, tartalmi és alkotói sokszínűség izgalmas és érdekes szintézise. A téma, az álarc, mint gondolatébresztő, mint jelkép pedig igencsak elragadhatja a fantáziát, magával ránthatja és rántja az alkotó képzeletet.

Van, aki azt vizsgálja, mi van az álarc mögött, szebb vagy csúfabb arc, esetleg egy másik álarc tűnik fel, ha levesszük a takaró maszkot. S mindannyian tudjuk, hogy rólunk is bármelyik pillanatban leránthatják a ránk kövesedett, vagy éppen csak az imént felvett álarcunkat. S ez a téma különösen izgalmas a kiállítás helyszínén, egy színházban, aminek – mint tudjuk – eredendő szimbóluma a nevető és a keserű maszk, melyeket az ókori görög színházakban koturnuszon ágáló színészek viseltek – osztották meg a témával kapcsolatos gondolataikat a kiállításlátogatókkal az iskola diákjai, miután társaik muzsikával fogadták a színház aulájába érkezőket.

©
– A művészeti nevelés jobbá teszi az embert – jelentette ki a megnyitón Lisányi Endre esztéta, hozzátéve tréfásan: mégsem igaz, hogy az Eventusba csupa csirkefogók mennének be és szeplőtelen, jó emberek jönnének ki onnan. – A művészeti tanulás hatása nem feltűnő, de tartós – állítja az esztéta. – Az élet ugyanis nem nagy heroikus tettek összessége, hanem apró, kis cselekedetek sorozata. Magáról a tárlatról elmondta, hogy a téma fölé telepedett az eredeti elképzelésnek, s elsősorban úgy jelenik meg a maszk a művekben, mint afféle helyettesítő eszköz. A művek alapján elmondható, hogy az álarc éppen azt mutatja meg, ami a lélek rejtett zugaiból kandikál elő. Ilyenkor, a farsangban rendezett karneválok forgatagában érdemes igazán bekukkantanunk a maszkok alá. Nem fogunk csalódni! – E szavakkal ajánlotta a szépszámú érdeklődő figyelmébe a Mester és Tanítványai kiállítást Lisányi Endre.      

©
Sajtos Attila, az Eventus Üzleti Művészeti Középiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium igazgatója úgy fogalmazott, hogy diákjai névjegyet tettek le az asztalra, s most e vizitáló kártyákat tekinthetjük meg ezen a – szavai szerint – tökéletes tárlaton. Ez a megmutatkozás is azt bizonyítja, hogy tanulóik esztétikailag és szakmailag felvértezve léphetnek majd ki az Eventus kapuján.       

Az iskola vezetőjének szavait egy gitárkísérettel előadott angol rock ballada eléneklése követte, melyet az iskola két diákja prezentált. Ezt azonban már a házigazda, Blaskó Balázs színidirektor sem hagyhatta szó nélkül. A mikrofonhoz lépve figyelmeztette az egybegyűlteket, hogy ebben az emelkedett hangulatban milyen jó lett volna, ha nem egy angol szám hangzik el annak Gárdonyi Géza Színháznak falai közt, mely a nemzeti értékek ápolására, felmutatására oly nagy hangsúlyt fektet. Az igazgató szívesebben hallott volna például egy szép magyar népdalt. – Az angol dalok éneklése is egyfajta álarc – jelentette ki Blaskó Balázs, s az idősebb nemzedék fejében e szavaknál óhatatlanul csendült fel egy dal, egy magyar dal a hetvenes évek végéről, mely valami hasonlóról szólt. Ez pedig az I love you so – nem véletlenül angol címmel – Cseh Tamástól, Bereményi Géza szavaival:

Talán tévedtünk mi ott,
ó, az a rohadt énekes,
kár hogy angolul énekelt!
Ó, az az énekes
miért nem énekelt
minekünk
bárhogyan
akárhogy
valahogy
magyarul.

E helyütt Für Anikó előadásában a Cseh Tamásra emlékező esten:

 

Tekintse meg képgalériánkat!




.
SZUPERINFO.HU