Frissítve:

Nyírbátori FC – Nem baj, hogy tele kellett írni a füzetet

A csapat 33 góljából Hornyák Marcell (jobbra) egymaga tizenötöt szerzett A csapat 33 góljából Hornyák Marcell (jobbra) egymaga tizenötöt szerzett - © Fotó: Pusztai Sándor
Nyírbátor – Az eredmények mellett az is fontos volt Nyírbátorban, hogy biztosítva legyen a fejlődési lehetőség az NB III-ban szereplő futballisták számára.

hiba beküldése

Eggyel kevesebb győzelmet (hat) szerzett, mint ahány vereséget (hét) szenvedett a Nyírbátori FC az NB III Keleti csoportjában, de 16 forduló után hárommal több csapatot (kilenc) előz meg, mint ahány előtte foglal helyet (hat). Vagyis jó kis középcsapat volt az elmúlt félévben az NYFC, annak minden pozitív és negatív sajátosságával.

– Nem terveztük, de úgy alakult, hogy a tavaszi csapatból öt-hat kezdőjátékos is távozott – kezdett bele a szezon értékelésébe Ambrusz Árpád, a nyírbátoriak edzője. – Még egy belső védőt szerettünk volna igazolni a rajt előtt, ehhez képest az ott számításba vett Kornutjak Volodimir is távozott a rajt előtt, így egyetlen olyan játékosunk maradt, aki eredeti posztját tekintve a védelem belsejében vethető be. Aztán Müller Zsoltnak is elszakadt a keresztszalagja a felkészülés hajrájában, így dugába dőlt az a tervem, miszerint a csapat gerincét rutinosabb játékosok alkotják majd. Ehhez képest úgy alakult, hogy Tóth Szilvesztert és Roszel Róbertet leszámítva huszonnégy éves volt a legidősebb játékosunk. Öröm az ürömben, hogy az utolsó pillanatban megtaláltuk a belső védő posztjára a fiatal Tóth Márkot, akit az egyetlen edzőmeccsen látottak alapján igazoltunk le. Az ő teljesítménye előtt le a kalappal, mert régen láttam olyan futballistát, aki ezen a poszton ilyen fiatalon ennyire éretten játszott volna.

Az első hét fordulóban egyszerű volt a képlet a bátoriak mérkőzésein: a négy idegenbeli meccsét elveszítette, a három hazait pedig megnyerte. Holott éppen azt hangoztatta a tréner, hogy nem szeretne különbséget látni a csapat hazai és idegenbeli meccsei között.

– Három kategóriába sorolhatóak az őszi mérkőzéseink – folytatta Ambrusz Árpád. – Az elsőbe azok tartoznak, amelyek során idegenben játszottunk hasonló képességű csapatok ellen, nyomban ilyen volt a nyitányon a balassagyarmati fellépésünk. Ezeken az volt a jellemző, hogy végig mi támadtunk, de kontrából gólt kaptunk, és ki is kaptunk. Aggasztó volt, hogy a rajton négyszer vették be a kapunkat, de ide tartozik még a cigándi és a füzesgyarmati meccsünk is. Az egyik, amiben fejlődnünk kell, hogy az ilyen mérkőzéseket hogyan tudjuk megnyerni. A balassagyarmati rajt után nem tűnt rózsásnak a helyzet, aztán a Tiszaújváros elleni hazai pályán javítani tudtunk, de újabb játékost veszítettünk el: Fenyőfalvi Csabának szakadt el az oldalszalag a térdében, holott neki is kulcsszerepet szántam a csapatban. A helyére, pontosabban a védelembe igazolt Fekete Tamás sem játszhatott sokat, mert ő is csak három mérkőzésen tudott rendelkezésre állni, aztán megsérült, és meg kellett műteni. A második kategóriába tartozik az a két meccs, amelyen már az első félidőben emberhátrányba kerültünk, és elég simán ki is kaptunk a Monor és a Diósgyőr II ellen. A többi találkozón igyekeztünk dominálni, és akadtak meccsek, amelyek az utolsó pillanatokban dőltek el. Illetve önálló életet él a Salgótarján elleni hazai meccsünk, amelyet három nullás félidei vezetésről négy háromra vesztettünk el. Mondjuk a világ futballjában azóta legalább három hasonló jellegű mérkőzés is volt már, vagyis magasabb szinten is jártak már így. Ezek után a Balassagyarmat ellen az volt a fontos, hogy talpra álljunk, és bár nem gól nélküli döntetlent szerettünk volna játszani, de úgy alakult.

Ambrusz Árpád filozófiája nemcsak az eredményességről, hanem a játékosok fejlődéséről is szól. Most, hogy ilyen fiatal csapattal dolgozhatott, különösen előtérbe került ez a szegmens is.

– Azt szeretnénk, hogy a játékosok ne leépüljenek Nyírbátorban, hanem ha innen tovább akarnak lépni, akkor az számukra meghatározó lépcsőfok legyen – így a nyírbátori szakvezető. – Megpróbálunk mindenki ellen úgy játszani, hogy a futballisták ki tudják hozni magukból a maximumot, és mindenki vállalja a felelősséget a játékáért. Hiba persze előfordulhat, elő is fordult, egy spirálfüzetem tele van írva azokkal, de a következő fél év arról szól majd, hogy megpróbáljuk őket kijavítani. Nagy eredmény, hogy az ősszel olyan játékosok épültek be a csapatba, akik tavaly még alig-alig játszottak. Közéjük tartozott Mankó Dávid és Bernáth Martin, akik végig megállták a helyüket, pechünkre utóbbi is kidőlt a sorból a szezon hajrájára. Vannak olyan játékosok, akikkel szemben az volt a cél, hogy megtanuljanak bízni az edzőben. Pálinkás Gergőre és Vámos Márkra gondolok elsősorban, akik az előző klubjukban kevesebb lehetőséget kaptak, és időbe telik, hogy érezzék, az első hiba után nem akarjuk a fejüket venni. Biztos vagyok benne, tavasszal ők is nagy segítségére lesznek a csapatnak.

Ha már egy-két egyéni teljesítmény szóba került, azért ne hallgassuk el, hogy a Nyírbátor adta az ősz gólkirályát a Keleti csoportban. Hornyák Marcell eredményessége nagyban meghatározta a csapat teljesítményét.

– Vele kapcsolatosan többször elmondtam, sajnálom, hogy nem magasabb osztályban játszik – mondta Ambrusz Árpád. – A számok önmagukért beszélnek, másfél éve ontja a gólokat ebben az osztályban, rengeteg mindent tud a futballból, de sok a tanulnivalója is. Örülünk, hogy nálunk játszik, de azt is megérdemelné, hogy magasabb szinten is lehetőséghez jusson. Az ő jövőjével kapcsolatosan minden előfordulhat, ha úgy alakulna, hogy távozik, akkor azt kívánom neki, olyan helyre kerüljön, ahol kifejezetten őt akarják a csapatban látni.



.
SZUPERINFO.HU




Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása