Spárga: tele folsavval és hasznos vitaminokkal

Spárga az asztalon (illusztráció)
Spárga az asztalon (illusztráció) - © Fotó: ÉM
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Viszonylag kevésbé ismert tavaszi zöldségünk a spárga vagy aszparágusz, népi nevén a csirág.

Nyugat-Európában, főleg Németországban nagy kultusza van a növény fogyasztásának, hazai népszerűsége ezzel szemben méltánytalanul kicsi, pedig Magyarország spárgatermesztő nagyhatalomnak számít.

Akár napi 6 centit

Ebből következik, hogy a hazai termés legnagyobb része Németországban és Ausztriában talál vevőre. Tény, hogy nem éppen olcsó zöldségről van szó, viszont koraisága, fogyasztásának kedvező élettani hatásai (vizelethajtó hatású, sok A-, B1-, B2-, C-, E-vitamint és folsavat tartalmaz) miatt mindenképpen ajánlott a menübe illeszteni, amikor szezonja van – hívja fel rá a figyelmet a Né­bih. A spárga évelő növény, friss, zsenge hajtását, a „spárgasípot” fogyasztjuk („asparagos” – görögül fiatal hajtást (is) jelent), ami lehet fehér vagy zöld. Rendkívül gyorsan nő, ideális körülmények között akár 6 cm-t is naponta, tehát gyakran kell szedni, és mivel nagy a víztartalma, ezért azonnal hűteni kell, nehogy megfonnyadjon. A spárgát szedés vagy vásárlás után lehetőleg azonnal fel kell használni, szükség esetén nedves ruhába csavarva, egy-két napig hűtőszekrényben eltartható.

A spárga generatív és vegetatív úton egyaránt szaporítható növény, a magvetés mellett a tőosztás alkalmazható még. A spárgamag csírázási ideje alacsony talajhőmérsékleten hosszadalmasabb, ezért kora tavasszal kell vetni. Késői vetés (április eleje) csak ott alkalmazható, ahol a terület öntözhető.

Szárazságtűrő növény, de a bőséges vízellátást meghálálja. Hosszú megvilágítást és nagy fényintenzitást igényel, alkalmazkodóképessége a hőmérsékleti változásokkal szemben elég nagy. Tápanyag igénye nem nagy, de a megfelelő nitrogén, foszfor és kálium szükséges számára, hogy a megfelelő tömegű zöldet hozza.

ÉM



.
SZUPERINFO.HU