Bükkszentkereszt – Az üzleti résszel már nem bajlódik, a fontos dolgokra szenteli idejét. Interjú Szabó Györggyel, a bükki füvesemberrel.
Számos elismerés után idén magas rangú állami kitüntetést kapott Szabó György, a bükki füves­ember, akit invitáltak indiai egyetemre is, de nem vállalta a feladatot, mert úgy véli, itthon több a teendő. Gyuri bácsi jó egészségnek örvend, fiatalos lendülettel bír és szellemileg is friss, pedig a napokban ünnepelte kilencvenedik születésnapját.
– Idézzük fel a kezdeteteket. Hogy szerezte a tudását?
– Miskolcon, a Forrásvölgyben van a szülői ház, 1928. április 15-én jöttem a világra. A nagyanyám volt a sajókazinci javasasszony, aki nagyapám halála után, 1934-ben, mikor az elemi iskolát kezdtem, beköltözött hozzánk, akkoriban már kereste az utódját.
– Hogy hívták a nagymamát?
– Özv. Schwarcz Andrásné, Balogh Borbála volt a lánykori neve, a nagyapám cipszer volt, a Szepességből származott, nagymama és felmenői viszont magyarok voltak. No, a lényeg, hogy az unokái között kereste az utódját, és édesanyám elmondása szerint azért rám esett a választása, mert én sokat csavarogtam és nem a városba, hanem a természetbe vitt mindig az utam. Nyáron gyakran együtt jártuk az erdőt és a réteket, beavatott abba, mit, hogyan, hol, mikor érdemes gyűjteni, szárítani, összevágni, elkészíteni. Télen pedig elmagyarázta, hogy óvhatjuk az egészségünket és hogyan gyógyíthatunk. Halála előtt azt mondta, a magyar népé a tudás, melyet nekem átadott, és ő pont így kapta, az ő nagyanyjától, aki szintén az őseitől kapta és egészen a szépanyáig vezette vissza ezt a szellemi örökséget. Azt is elmondta, folyamatosan bővül majd az ismeretem, hallok majd számomra több új módszerről, de óva intett attól, hogy bármit ellenőrzés nélkül továbbadjak, ezért magamon próbálom ki többször az új recepteket, mielőtt bárkinek ajánlanám. Hát így kezdődött. 1942-ben elhunyt a nagyanyám, a háború után pedig kuruzslást kiáltottak és betiltották a népi gyógyítást.
– Mégis fennmaradt számos módszer…
– 1978-ban az egyik nemzetközi egészségügyi konferencián feloldották a tiltást, levették a sarlatán és a kuruzsló címkét a természetgyógyászokról, de ez a hazai köztudatba nem jutott el, nem ért el hozzánk, itthon továbbra is titokban, szűk ismerősi, baráti vagy családi körben zajlott az ilyesmi.

– Milyen területen dolgozott korábban?
– Kereskedelemben, az ÁFÉSZ-től jöttem nyugdíjba 1988-ban.
– Hogy indult a népgyógyász karrier?
– A rendszerváltás után begyűjtöttem a Bükkben a gyógynövényeket, kivittem a piacra, és egyre többen jöttek hozzám, egyre nőtt a vevőkör, mások is árultak ilyesmit, de nem tudták, mi mire való. Többen kínáltak kakukkfüvet, de én magyaráztam el, hogy ez többek között kiváló köptető, köhögéscsillapító, immunerősítő szer. Tizenkét évig kofáskodtam, kétszer is próbáltunk ismerősökkel Kft.-t indítani, de nem működött. Végül a kétezres évek elején a lányommal indítottuk el közös vállalkozásunkat, eleinte magam vezettem az üzletet, mert ő ritkán járt haza, folyton külföldön volt.
– Mi volt az első komoly siker?
– A cukorteánkat gyógyhatású készítményként ismerte el az országos gyógyszerészeti intézet és törzskönyvezték is. Ezek után letettem a fitoterapeuta tanfolyamot és immár tíz éve engedéllyel működöm, úgynevezett kék kártyám is van már. Már nem foglalkozom az üzleti résszel, átadtam a lányomnak. Ő és az unokám is elvégezték a tanfolyamot, engedélyük is van, és én is átadtam nekik a tudásom, hogyha eljön az idő, a nyomdokaimba lépjenek és tovább öröklődjön, bővüljön a szellemi örökség. A kisebbik unokám a főiskolán is tanult a gyógynövénytermesztésről. Napjainkban már az Egészségügyi Világszervezet sem közömbös, ha népgyógyászatról van szó, és szorgalmazza, hogy kezdjék el vizsgálni a népgyógyászati módszereket, a kormányoktól pedig azt kéri, tegyék lehetővé, hogy a már bizonyítottan hatásos terápiákkal élni tudjanak az emberek.
– Komoly állami kitüntetésben részesült. Számított rá?
– Meglepett, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét kaptam. Korábban társassággal érkezett hozzám Balog Zoltán miniszter úr, a kollégái azt ecsetelték neki, milyen sok kitüntetést kaptam már, még az előadásomat is végighallgatta, ami igazán megtisztelt, de nem sejtettem, hogy hamarosan ilyen elismerést vehettek át a köztársasági elnöktől, amit a több évtizedes gyógyító munkáért, a tudás megőrzéséért és az ismeretterjesztő előadásokért kaptam.

– Korábban kuruzslásnak tartották, ma jobb a megítélése a népi orvoslásnak?
– Igen és nő az érdeklődés. Jártam több nemzetközi orvos kongresszuson, előadást tartottam külföldön és itthon is hazai egészségügyi dolgozóknak, az anyaország mellett Székelyföldön is dolgozom. Böjte Csaba testvér kérésére segítettem a gyógynövényeket visszavinni a Kolostorba, melynek udvarán mintakertet alakítottunk ki a javaslataim alapján. A középkorban a gyógyítás is a Ferences szerzetesek feladata volt, a csíksomlyói papok őriznek is egy kiváló, eredeti könyvet erről. Sikerült újraéleszteni mindezt, most már saját készítményeik vannak és idén nyáron megrendezik a harmadik Székely Gyógynövénynapokat is, melyen előadást tartok. Brassóba is készülök, az ottani orvos konferencián is beszédet mondhatok. „A természet embere” díjat kaptam azoktól az indiaiaktól, akik meghívtak, hogy legyek náluk előadó, kétszer is invitált a jógi, de már nem vállaltam. A Kárpát–Medencében viszont, amíg bírom, terjesztem a népi bölcsességeket, ősi gyógymódokat.
– Az egyik hazai biológus sok kritikának adott hangot az ön tanításaival kapcsolatban a világhálón.
– Nem internetezem, de hallottam róla. A Magyar Epidemológia című folyóirat 2010. 2-3 számából szoktam idézni a pécsi egyetem orvosainak székelyföldi kutatásainak eredményeit, miszerint a szilva a rákra is gyógyír lehet. Szeretném, ha végre a népgyógyászat is a hazai orvostudomány hasznos részévé válna.

– Ön 90 évesen is aktív, szellemileg is rendkívül friss. Mi a titka?
– A belső békémnek sokat köszönhetek, de a genetikai adottságok is meghatározók, mind a három testvérem jó egészségnek örvend, a legkisebb is 82 éves lesz. Ügyelek az étkezésre is, télen-nyáron igyekszem sok zöldséget, salátát fogyasztani. Hetente legalább kétszer eszek főzeléket. Remek levegőn élek, 1969 óta lakom Bükkszentkereszten, ennek a falunak szubalpesi klímája van, ezt bizonyítja, hogy a patakban alpesi gőték élnek. Figyelek a szervezetem jelzéseire, járok orvoshoz, nem csak tüdőcsúcsra szívom a levegőt, hanem gyakran teljesen megtöltöm a tüdőm és hasra is lélegzem.
– Milyen bajokkal birkózott meg?
– Volt gyomorműtétem még az 1950-es években. Hiába tudtam begyógyítani a nyombélfekélyt, a tükrözés során az orvos azt mondta, elzáródhat a gyomorszájam és ezt műtéttel meg lehet előzni. Ez megtörtént, akkoriban gyógyszert is szedtem rövid ideig.
– A melanomából már kigyógyult?
– Szövettani vizsgálat nem történt, de a háziorvosom, aki egyébként onkológus is, a melanoma bőrrák tüneteit vélte felfedezni rajtam, ezt hosszú idő – két és fél év alatt – sikerült elmulasztani népi módszerekkel.

– Kérem, mondjon egészségmegőrző tippeket!
– Minden nagy egyház legalább évente kétszer böjtre buzdítja híveit, a katolikusoknál a karácsonyt és a húsvétot előzi meg önmegtartóztatás, nem véletlenül. Az indiai, a kínai és az arab népi gyógyászat is ajánlja a tavaszi és az őszi tisztítókúrákat. Jót tesz a májunknak, vesénknek, a nyirokrendszernek és az egész szervezetnek. Ha pedig lebetegedünk, a gyógyszerek hatását érdemes gyógynövényekkel megtámogatni. Az egyik pécsi professzor vizsgálatai szerint 20-40 százalékkal képes felerősíteni a felírt szerek gyógyhatását némelyik növény. A jövő orvosai reményeim szerint eredménnyel alkalmazzák majd széles körben a természetes eredetű hatóanyagokat. A cisztákat és a polipot is el lehet tüntetni velük. Ez kíméletesebb és biztosabb gyógymód a műtétnél. Polgári iskolásként negyedik osztályban megfogott az a gondolat, hogy a polip karjának egy részét visszadobják a tengerbe a matrózok, mert abból újabb élőlény lesz. Úgy vélem, a betegségnél is így működhet, ha operáció után az orrban, vastagbélben marad ilyen szövet, abból újabb polip lesz, és ismét operálni kell, ezt az ördögi kört el lehet kerülni, ha az ember a megfelelő ideig issza a diólevél teát és alkalmazza helyileg is.
– Mi legyen mindenképp a házi patikákban?
– Naptárunkban mindenki számára összefoglaljuk, mikor milyen növényekkel érdemes támogatnunk szervezetünk működését. Legyen otthon csipkebogyó, ez kiváló C vitaminforrás, csak hidegen szabad áztatni, forralás útján elveszítené a hatóanyag-tartalmát. A mentának sok fajtája létezik, az ismertebbek a bors, a fodor vagy a fürtös menta, amit mi használunk. Legyen otthon gyulladáscsökkentő, a nők számára a cickafarkfüvet javasoljuk, de mindenki számára hasznos lehet a diólevél, a kamilla, az apróbojtorján, a májunk munkáját időnként segítsük mezei katánggal, vagy gyermekláncfű teával, a szívünket galagonyával erősíthetjük. Az emberi szervezet egyre nehezebben viseli azt a rengeteg kemikáliát, amivel elárasztjuk és nem a gyógyszeripar az első számú felelős, bár ők is ludasok, hanem a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Rengeteg idegen anyaggal terheljük a szervezetünket. A rendszeres haspuffadás mezei katánggal megszüntethető. Az aranyvesszőfű a máj, a hólyag és a vese működését is támogatja. A borsmenta jót tesz a májnak és az epének, emellett kiváló torokfertőtlenítőnek is bizonyult. Jó lenne, ha az emberek akkor is foglalkoznának egészségükkel, míg megvan. Menjenek évente legalább egyszer-kétszer orvoshoz. Én is járok.
– Milyen vizsgálatokon vesz részt?
– Ha kicsit kiugrik a vérnyomásom, EKG-t rendel az orvosom. Volt rá példa, hogy megemelkedett a vérképemben a süllyedés értéke, ez gyulladást jelzett. Kompromisszumot kötöttem a doktorral, kaptam fél évet rá, hogy rendbe hozzam magam. Megtettem, nem tudom, mi volt a gyulladás oka, de hat hónap múlva, mikor megismételték a labort ideális volt minden értékem.

– Mit gondol az irigyeiről és azokról, akik kritizálják, és azt állítják, nagy hasznot húz az ingyen termő gyógynövényekből?
– Az irigyeimmel sose foglalkoztam, ingyen semmi sincs, rengeteg munka, befektetés, tanulás vezetett ide, az üzleti résszel szerencsére már nem kell bajlódnom, a fontos teendőkre szentelem az időm, előadást tartok, tanítok. Egyébként meg, ahelyett, hogy kritizálnak, csinálják utánam! Drukkolok nekik.
– Tart még ingyenes tanácsadást?
– Persze, telefonon minden nap – mikor itthon vagyok – este hat és hét között fogadom a hívásokat, és előadásokat is ingyen tartok. Ez a tudás a magyar népé nem pusztán az enyém.
– Mit üzen az utókornak?
– Ne üljenek a tévé előtt, mozogjanak sokat, szívjanak tiszta levegőt, lefekvés előtt ne a számítógép előtt gubbasszanak, hanem vegyenek a kezükbe inkább könyvet, aludjanak eleget, legalább napi nyolc órát. Teremtsék meg a lelki békéjüket, mert rengeteg idegi hatás éri őket, járjanak olykor orvoshoz, és figyeljék a szervezetük apró jelzéseit. Ősszel és tavasszal méregtelenítsenek, erre jó a csalántea keverék, és egyenek rendszeresen fokhagymát, mert az használ az egész szervezetnek. Segíti az epeműködést, szabályozza a vérnyomást, a népnyelv orosz penicillinként is emlegeti, de a medvehagyma levele még a fokhagymától is erősebb hatású. Igen lehangolóak a statisztikák, melyek szerint járványként terjednek az olyan nem fertőző betegségek, mint a cukorbaj, a rák, a szív és érrendszeri gondok, a COPD. Hazánkban az 1960-as években évente nagyjából 17 ezer ember vesztette életét rák miatt, és ez a szám 2010 után megduplázódott, évente közel 34 ezer érintettről beszélhetünk. Mi történik itt?
– Fejlődünk…
– Meg kell állítani ezt az ijesztő folyamatot és javítani kell a magyarok egészségügyi állapotát, és ebben a gyógynövényeknek óriási szerepe lehet a jövőben.
– Juhári Andrea –