Utolsó pillanatban jött az áztató eső

Utolsó pillanatban jött az áztató eső
© Fotó: Pixabay
Hajdú-Bihar – Mondhatni, optimális körülmények mellett fejlődhetnek a konyhakerti- és a szántóföldi kultúrák.

Április hónapunk az átlagnál még mindig 2-3 fokkal melegebb volt, de a szárazságot már többszöri csapadék enyhítette áztató eső és szórványos záporok, zivatarok formájában.

Megváltozott a légkörzés

Sokfelé szinte életmentő volt a hónap második felében érkező csapadék. Április derekára nagy területeken hiányzott csaknem kéthavi csapadéknak megfelelő nedvesség a 30 éves átlaghoz viszonyítva, s ez csak az idei deficitet jelentette a tavaly nyári-őszi hiány tetejébe. Egy-egy szerencsés térséget leszámítva az első két dekádban alig 5 millimétert regisztráltunk területi átlagban, addig kitartott a magas nyomású dominancia felhőoszlató, leszálló légáramlással és igen száraz levegővel. Huszadika tájékán következett változás a nyomáselrendeződésben, a tartós keleties áramlás déliesre, majd északnyugatira, északira fordult. Ekkortól nedvesebbé is vált a levegő térségünkben, frontok is gyakran érték el Észak-Tiszántúlt.

A harmadik dekád bőséges hozamával a hónap csapadékösszege 20-50 milliméter között alakult, területi átlagban hozzávetőleg az ilyenkor szokásosnak megfelelő mennyiség hullott. A nagyobb mennyiségeket rendre a déli tájakon, a bihari-sárréti térségben mértük, arrafelé 50-60 milliméteres hozam volt jellemző, másutt átlagosan 30 és 40 milliméter közé esett a havi szumma. A talajok felső rétege mostanra kellően átnedvesedett, az intenzívebb csapadékesemények utáni sáros felszínen átmenetileg szüneteltek is a kinti munkák. A napraforgó, a répafélék, a kukorica és a kiskerti zöldségek vetései biztonságban csírázásnak indulhattak, ehhez optimális, 15°C körüli talajhőmérséklet társult. A mélyebb rétegek nedvességdeficitje azonban továbbra is tetemes, megközelíti a 60-90 millimétert.

Hőmérsékleti szempontból folytatódott az átlagnál melegebb periódus, mindössze néhány hűvösebb nap fordult elő az egész hónap során, de hajnali faggyal már nem kellett számolni, legfeljebb az erre hajlamos körzetekben, s csupán a talaj mentén. A napi középhőmérséklet tartósan 10°C fölé emelkedett, ez jobbára 5-8 fokos minimumokból és 15-20 fok közötti csúcsértékekből állt össze. Bár korábban is előfordult 25°C körüli felmelegedés, a harmadik dekádban mértük a hónap legmelegebb időszakát, 25-26-a táján egy gyors meleghullám sokfelé hozta meg az első nyári-, sőt, egy-két helyen hőségnapot is. A napi párolgás potenciális mértéke ezzel párhuzamosan 2-4 milliméterre nőtt, de a legmelegebb napokon az 5-6 millimétert is elérte. Nedves talajfelszín esetén ez a mennyiség talajainknak 5-6 liternyi veszteséget jelentett minden négyzetméteren egyetlen nap alatt.

– Debreceni Egyetem, AKIT DTTI –



.
SZUPERINFO.HU