2017.04.21 11:40; Frissítve: 2017.04.21 11:40


Mi lesz utánam…

Mi lesz utánam…
Arról érdemes lenne hosszasan értekezni hozzáértőknek, miért alakult ki mifelénk az ódzkodás attól, hogy végrendelkezzünk. Persze, megérti az ember, ha nincs miről. Ám vannak bőven olyanok, akik szép kis vagyont halmoztak fel, mégsem hagyják meg sem írásban, sem szóban (közjegyző által hitelesítve), mi legyen a vagyonkával. Györke László jegyzete.
hiba beküldése

Meg aztán nem csak a vagyonról lehet végrendelkezni… Tény, hogy számtalan irodalmi mű alaptémája az örökség körüli vita a leszármazottak, vagy épp a hirtelen a semmiből felbukkant – esetleg végrendelettel (is) rendelkező –, markukat tartó emberek között, melynek a körmönfont, minden hájjal megkent ügyvédek rendkívül örülnek, hiszen ameddig tart a pereskedés, addig nekik ugyancsak csurran-cseppen. Így aztán addig csűrik-csavarják az ügyet, amíg ki nem csavarják az ügyből a maximumot. Vagy még annál is többet. El tudom képzelni, hogy az is befolyásolja tartózkodásunkat a végrendelkezéstől, hogy évtizedeken keresztül akkora volt az örökösödési adó, hogy nem volt érdemes foglalkozni a hagyatékkal. Emellett sokan hagyták örökségüket az egyházra vagy valamilyen civil szervezetre, netán a helybeli önkormányzatra, melyhez erősebben kötődtek, mint a „kedves” rokonokhoz. Vagy ki tudja?

Meg aztán léteznek hamis végrendeletek is. Meg olyanok, melyek látszólag rendben vannak, csak éppen nem volt teljesen magánál a végrendelkező, amikor aláírta. Példa is van rá, most aztán folyik a pereskedés. A tét nem csekély… Meg aztán arról is lehet végrendelkezni, hol legyen végső nyughelyem, mi egyéb történjen szűkebb és tágabb környezetemben, ha már jobblétre szenderülök…

Györke László




Belépés



Elfelejtetted a jelszavad?
Új felhasználó regisztrálása