2017.10.4 15:46; Frissítve: 2017.10.4 15:52


Nobel-díj – Krio-elektronmikroszkópiáért hárman kapják a kémiai elismerést

Nobel-díj – Krio-elektronmikroszkópiáért hárman kapják a kémiai elismerést © Fotó: AFP / Jonathan Nackstrand
Stockholm/Budapest – Krio-elektronmikroszkópiáért egy svájci, egy német-amerikai és egy brit tudós kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
hiba beküldése

Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért részesül az elismerésben – fogalmazott indoklásában az illetékes bizottság.

Hozzátették, hogy az eljárás forradalmasítja a biokémiát. Nemsokára atomi szinten is részletes képet nyerhetünk az élet komplex gépezetéről – írták. A krio-elektronmikroszkópia egyszerre egyszerűsíti és fejleszti a képalkotást a biomolekulákról, a módszer révén új korszakába lépett a biokémia – fogalmazott a testület.

A kép kulcsfontosságú a megértésben. A tudományos áttörések gyakran alapulnak az emberi szem számára láthatatlan dolgok láthatóvá tételén. A biokémia területén azonban régóta sok a fehér folt, mert a rendelkezésre álló technológia nemigen volt alkalmas a képalkotásra az élet molekuláris gépezetének nagy részéről. A krio-elektronmikroszkópia változást hoz ebben: a kutatók most már képesek lefagyasztani biomolekulákat és láthatóvá tenni olyan folyamatokat, amelyek eddig láthatatlanok voltak. Ez döntő jelentőségű az élet kémiájának megértésében és többek közt a gyógyszerkészítmények fejlesztésében.

Sokáig úgy vélték, az elektronmikroszkóp egyedül az élettelen minták vizsgálatára alkalmas, mert az erőteljes elektronnyaláb elpusztítja a biológiai mintát. 1990-ben azonban Richard Hendersonnak sikerült elektronmikroszkópot használva háromdimenziós képet alkotnia egy fehérjéről atomi felbontásban. Ez az áttörés bizonyította a technológiában rejlő lehetőséget.

SWEDEN-NOBEL-CHEMISTRY

Fotó: AFP / Jonathan Nackstrand

Joachim Frank volt az, aki általánosan alkalmazhatóvá tette a módszert. 1975 és 1986 között olyan képfeldolgozó eljárást fejlesztett ki, amely elemezte és éles háromdimenziós struktúrákká alakította az elektronmikroszkóp életlen kétdimenziós felvételeit.

Jacques Dubochet vizet adott az elektronmikroszkóphoz. A folyékony víz elpárolog a szerkezet vákuumában, ami által összeomlanak a biomolekulák. Az 1980-as évek elején a svájci tudósnak sikerült vizet vitrifikálnia – ennek során a víz a fagyáspont alatt üvegszerű, nem kristályos szilárd fázisba megy át – ami által lehetővé vált a biomolekulák természetes formájának megőrzése, még a vákuumban is.

A három kutató felfedezései nyomán optimalizálták az elektronmikroszkóp minden “porcikáját”. A rég vágyott atomi felbontást 2013-ra sikerült elérni, a tudósok pedig ma már rutinszerű eljárással képesek háromdimenziós struktúrák előállítására a biomolekulákról.

Az elmúlt években a tudományos irodalom megtelt ilyen, többek között az antibiotikum-rezisztenciát okozó fehérjékről vagy éppen a Zika-vírus felszínéről készült képekkel.

A biokémia robbanásszerű fejlődés előtt áll – összegezte az akadémia.

A kitüntetettek összesen 9 millió svéd koronával (291,6 millió forintos összeggel) gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

A 76 éves Jacques Dubochet biofizikus a svájci Lausanne Egyetemen kutatott, egész tudományos munkásságát az elektronmikroszkópiának és a krio-elektronmikroszkópiának szentelte.

1967-ben végzett a Lausanne-i Egyetem biológia karán, majd a Genfi Egyetemen tanult, ahol már DNS-ek elektronmikroszkópiai tanulmányozásával foglalkozott. 1970-76 között a Heidelbergi Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriumban vezetett kutatócsoportot. 1987 óta a Lausanne-i Egyetem professzora.

Joachim Frank 1940-ben Németországban született, jelenleg a New York-i Columbia Egyetemen a nevét viselő kutatólaboratórium vezetője. Őt tartják az egy partikulumú krio-elektronmikroszkópiai eljárás létrehozójának.

A Freiburgi Egyetem fizika karán végzett, majd a Max Planck Biokémiai Intézetben végezte PhD tanulmányait.

Kutatóként dolgozott a Kaliforniai Műszaki Egyetem Jet Propulsion Labiratóriumában, a Kaliforniai Egyetemen, a Cornell Egyetemen és az angliai Cambridge-i Egyetemen.

2003 óta a Columbia Egyetem tanára, 2008 óta professzora. Munkásságáért megkapta a Benjamin Franklin-medált és a Wiley-díjat is.

Az 1945-ben született Richard Henderson skót mikrobiológus és biofizikus a Cambridge-i Egyetem mikrobiológiai MRC Laboratóriumának kutatója. Az Edinburgh-i Egyetemen fizikát tanult, majd a Cambridge-i Egyetem molekuláris biológia laboratóriumában végezte PhD tanulmányait. 1973 óta a laboratórium kutatója, 1996 és 2006 között igazgatója volt.

Számos tudományos díj kitüntetettje, megkapta egyebek között a brit Királyi Társaság Copley-medálját és az Alexander Hollaender-díjat a biofizika területén.

– MTI –


A kihirdetés pillanata
Stockholm/Budapest - A gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeiért három amerikai tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. Rainer Weiss, valamint Kip Thorne és Barry Barish a LIGO (lézer interferométeres gravitáci...

Jeffrey C Hall, Michael Rosbash és Michael W Young
Stockholm, Budapest - A cirkadián ritmust, azaz a "napi biológiai órát" szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért három amerikai tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a Karolinska Intézetben Stockholmban. Az illetékes bizottság indoklása szerint Jeffrey C. H...



További hírek a Magyarország kategóriából
Videó: Több véradóra van szükség karácsony előtt
Mivel december 23 és 26 között nincs véradás, a vérkészleteket előtte kell feltölteni, az ünnep után pedig [...] tovább »
Novák Katalin: három intézkedéssel segíti a kormány jövőre a nagycsaládosokat
Budapest - Három olyan intézkedés lép életbe jövőre, amely a nagycsaládosok életét megkönnyíti. Kettő [...] tovább »
Klímavédelmi alapítványt hozott létre Áder János
Budapest - Klímavédelmi alapítványt hozott létre Áder János köztársasági elnök, az államfő ezt szombaton [...] tovább »
Január 31-ig lehet kitölteni a Nagy Magyar Filmteszt első fordulóját
Budapest - Január 31-ig válaszolhatnak a kérdésekre a 14 és 20 év közötti diákok a DUE Médiahálózat, által [...] tovább »
Illegális bevándorlás – Balog Zoltán: a tagállamoknak megfelelő szolidaritásra van szükség
Berlin - A tagállamoknak megfelelő szolidaritásra van szükség az Európai Unióban a migrációs válság ügyében [...] tovább »
Jónak lenni jó! – Vasárnap egész napos műsorfolyammal várja a felajánlásokat a közmédia
Budapest - Egész napos műsorfolyammal várja vasárnap a felajánlásokat a közmédia a hatodik Jónak lenni jó! [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
Rövidpályás úszó Eb – Hosszú Katinka újabb két számban döntős
Koppenhága - A három versenynap után négy aranynál tartó Hosszú Katinka 50 méteres hátúszásban és 200 méter [...] tovább »
Futsal: dupla sikerrel zárult az év
Berettyóújfalu, Debrecen - A Berettyóújfalu és a DEAC is megnyerte idei utolsó találkozóját a bajnokságban. tovább »
Magyar Ring Gála – Szabó Zoltán a kisváltósúly magyar bajnoka
Székesfehérvár - Szabó Zoltán nyerte el a kisváltósúly magyar bajnoki övét, miután győzött Törteli Balázs [...] tovább »
Női kézilabda-vb – Döntőben az olimpiai ezüstérmes franciák
Hamburg - A francia női kézilabda-válogatott két góllal legyőzte Svédország csapatát a németországi [...] tovább »
Két Hosszú arany a rövidpályás Eb-n
Koppenhága - Hosszú Katinka pénteken a harmadik és a negyedik elsőségét érte el Koppenhágában. tovább »
Nem rendezik meg a műugró ob-t
Budapest - A Magyar Műugró Szövetség versenyirodája „nem működőképes”, így a sportágban rendhagyó [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Belépés



Elfelejtetted a jelszavad?
Új felhasználó regisztrálása