Frissítve:

Vigye máshová a gyerekét, itt úgysem bírná a tempót

Illusztráció - Emil 10 éves, rendőr szeretne lenni. Édesanyja, Erika nyolc általánost végzett, azóta dolgozik Illusztráció - Emil 10 éves, rendőr szeretne lenni. Édesanyja, Erika nyolc általánost végzett, azóta dolgozik - © Fotó: abcug.hu
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs – Anyuka vigye inkább másik iskolába a gyerekét, mert náluk úgysem bírná a tempót, meg különben is, sok a fizetős program, amit nem tudnak kifizetni! A cigány, hátrányos helyzetű diákokat nem ritkán ilyen finom utalásokkal szorítják ki a saját körzetes, jobb iskolákból. Marad a gyengébb és még messzebb is levő suli, ahonnan meg a jobb módú szülők menekítik el a gyereküket, ahogy egyre több cigány osztálytársuk lesz. A tanulói ingázás mára jobban erősíti a szegregációt, mintha valaki szegénytelepen lakik. Prókai Eszter cikke az Abcúgon.

hiba beküldése

Pécsen, hasonlóan a többi magyar városhoz, az általános iskolások többsége nem a körzeti iskolába jár, de ami igazán érdekes, hogy a hátrányos helyzetű, cigány diákok is ezt teszik. Zolnay János oktatáskutató hosszú éveket töltött a városban, neki is feltűnt a jelenség, és arra jutott, hogy a városi szegény gyerekeknél ez az ingázás csak növeli az iskola szegregációt.

szegr2

Gyerekek érkeznek a Faág Baráti Kör tanodába Pécsett | Fotó: Magócsi Márton

Kertesi Gábor és Kézdi Gábor közgazdász kutatók 2011-ben száz városi iskolafenntartó önkormányzatnál vizsgálták a közoktatási szegregáció okait. Az előzetes feltevésük az volt, hogy az függ a városban élő roma, hátrányos helyzetű gyerekek arányától és a város oktatáspolitikájától, és attól is, hogy a roma, szegény, hátrányos helyzetű családok mennyire élnek elkülönülten a városon belül.

Az eredmény bizonyos értelemben meglepő volt, mert a harmadik feltételezés nem állta meg a helyét, vagyis nincs jelentős összefüggés aközött, hogy mennyire élnek elkülönítve a romák és aközött, hogy mennyire szegregálják őket az iskolában. Zolnay szerint ez azt jelenti, hogy alaptalanok voltak azok a remények, hogy a beiskolázási körzethatárok átszabásával csökkenteni lehet az iskolai szegregációt. De mi lehet az egyes tanulók ingázásának iránya? A pécsi kutatás részben erre kereste a választ.

Pécsen már 2009-ben is feltűnően sok hátrányos helyzetű tanuló ingázott, ez pedig tovább nőtt 2014-re, úgy, hogy közben a közoktatási szegregáció jelentősen csökkent a városban. A nagymértékű ingázásnak csak egy részét magyarázza, hogy a jobb módú gyerek a körzeti iskolából elmegy egy jobba. A hátrányos helyzetű, köztük roma tanulók nagy része kifejezetten rosszabb iskolában tanul, mintha körzeti iskolájába iratkozott volna be. Ők a legtöbbször azért kényszerülnek a körzetükön kívül járni, mert a körzetes iskolájuk kiszorítja őket.

szegr3

Busz tart egy másik vidéki város, Ózd egyik külterületén a szegregátum melletti buszmegállóba | Fotó: Magócsi Márton

Ezt ugyan nem tehetné meg, de gyakorlatilag mindennapos, hogy az igazgató finoman elbeszélget a cigány gyerekek szüleivel, és ráveszi őket, hogy inkább menjenek máshová. Tipikus mondatok, amikkel meggyőzik az általában egy ilyen helyzetben csekély érdekérvényesítő képességgel és önbizalommal rendelkező anyukákat, apukákat, hogy keressenek más iskolát:

Nézze, én felvehetem ide a maga gyerekét, de maga is tudja, hogy ez egy nagyon erős iskola, az itteni követelményeket a maga gyereke biztos nem tudja majd követni”

Felveszem én szívesen, de szerintem rosszul fogja érezni magát itt a gyereke. Tudja, sok a fizetős program, kirándulások, ezeket maga nem fogja tudni kifizetni, a gyereknek ezért itthon kell maradnia, rossz lesz neki”

Ha elmenne olyan iskolába, ahová inkább olyan gyerekek járnak, mint a magáé, jobban be tudna illeszkedni, jobban is érezné magát”

Zolnay szerint ahhoz nagyon nagy énerő kell, hogy ilyen mondatokra azt mondja a szülő, hogy értem, amit mond, de az én gyerekem akkor is ide fog járni. A forgatókönyv szinte minden esetben inkább az, hogy a gyerek végül egy rosszabb iskolában köt ki.

A pécsi közoktatás nem csak a hátrányos helyzetű tanulók magas ingázása miatt érdekes, hanem mert a város oktatáspolitikáját az elmúlt évtizedekben számos esélykiegyenlítő, szegregációellenes intézkedés is jellemezte, a városban mért közoktatási szegregáció jóval alacsony, mint sok hasonló magyarországi nagyvárosban. Zolnay úgy látja, ehhez a város oktatáspolitikájának elmúlt 15-20 évben tapasztalható iránya is hozzájárult:

  • az egyik ilyen, hogy a város enged a nívósabb iskolákra nehezedő szülői nyomásnak, amíg az épület falai lehetővé teszik, beenged mindenkit, és annyi első osztályt indít, amennyire igény van.
  • a másik, hogy a város időről-időre bezárja a cigány többségű, szegregálódó iskolákat. A bezárt iskolákból a gyerekek átkerülnek egy másik iskolába, ami így elkezd megtelni a hátrányos helyzetű diákokkal. Egy idő után – itt évekről van szó – a második iskolából a középosztály elkezdi kimenekíteni a gyerekeit, így idővel az is szegregálódik, és a bezárás lesz a sorsa. “Bezárnak egy szegregált iskolát, és ezzel létrehoznak egy másikat, mert onnan meg elmenekülnek a tehetősebb gyerekek” – mondja Zolnay. Arra a kérdésre, hogy ezzel mi lehet a város célja, a kutató azt feleli, időt lehet nyerni. Az újabb szegregációs folyamatok 4-5 év múlva indulnak el, akkor újra bezárják. A falusi iskolákban ezt nehézkesebb lenne megcsinálni, mert nincs másik alternatíva.

Prókai Eszter | abcug.hu



További hírek a Borsod-Abaúj-Zemplén kategóriából
Vegyipari cégek az élen Borsodban
Miskolc - Vegyipari és elektronikai cégek vezetik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a gazdasági társaságok 2016-os [...] tovább »
A továbbtanulásban segítenek Ózdon
Ózd - Felkarolják a roma gyerekeket, akik az érettségit is elérhetik az alapítvány segít­ségével. tovább »
70 éves ózdi jubileum
Ózd - Az ózdi néptánc atyjára, Adorján Lajosra emlékeztek az Olvasó színháztermében. tovább »
Táncház lesz Borsodnádasdon
Borsodnádasd - November 24-én (pénteken) a borsodnádasdi közösségi házba várják mindazokat, akik érdeklődnek [...] tovább »
Terítéken az ÓKSE története Ózdon
Ózd - Egykoron hatalmas „mamutklubnak” számított az Ózdi Kohász Sport Egyesület. tovább »
Felnőtté válásukat ünneplik a borlovagok Miskolcon
Miskolc - A lillafüredi Palotaszálló pincéjében 1999-ben alakult meg az István Nádor Borlovagrend. tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
Berki Krisztiánnak már csak minimális fájdalmai vannak
Budapest - Szeptemberi vállműtéte után jól halad a felépülése Berki Krisztián olimpiai, világ- és [...] tovább »
Ilyen, amikor a név kötelez
Nyíregyháza - Gönczi János kapitányként debütált, a fiai pedig diadalmaskodtak a küzdősport gálán. tovább »
Ez a tenisz és Marci nagy éve volt
Nyíregyháza - Soha nem feledhető győzelmekre is emlékezett a nyíregyházi teniszező az évzáró összejövetelen. tovább »
Nem mondanak le az újabb bravúrról
Nyíregyháza - A Sunshine-NyíKSE a Hepp-kupában a Vasas Akadémia ellen mérkőzik szerda este, hazai pályán. tovább »
Curling Eb – Súlyos magyar vereség a nőknél
Budapest/St. Gallen - A magyar női válogatott súlyos, 13-1-es vereséget szenvedett Svédországtól a St. Gallen-i [...] tovább »
Férfi kosárlabda vb-selejtező – Keller a csapatkapitány, a kijutás a cél
Kecskemét - Az eddigi évek munkája alapján Ivkovics Sztojan szövetségi kapitány a fehérvári Keller Ákost [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása